Megmenekült a kicsontozástól a Pápai Hús
- Ha a felszámolás elindításakor akárcsak néhány hétre is leállt volna a termelés, már régen lakat lógna a gyárkapun - állítja Varga Jenő, a Vectigalis Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Pápai Hús Zrt. felszámolóbiztosa. Szerinte a gyár működőképesen történt eladásának az volt a kulcsa, hogy egy percre sem állt le a termelés, így a konkurenciának, bár kísérletet tett rá, nem sikerült kivéreztetnie a céget.
Varga Jenőnek korábban a Zalahús felszámolásakor nem sikerült megtartania a zalai cég működőképességét, így ott egyenként eladták a bezárt üzem vagyonelemeit, és 600 ember került az utcára. Varga szerint a Zalahús esetében nem volt mozgástere, viszont Pápán a felszámolás kezdetekor, 2006 decemberében jelentős alapanyag-tartalékok voltak, és tele volt késztermékekkel a raktár. Az elmúlt két évben a felszámolás alatt álló Pápai Hús ugyan veszteségesen működött, de megtartotta beszállítóit és kereskedelmi partnereit.
A többször eladásra felkínált cég nem keltette fel a konkurens húsipari társaságok érdeklődését, így egyetlen esély maradt megmentésére: a pápaiak és a környékbeliek összefogása. A Pápai Hús megvásárlására és üzemeltetésére létrehozott helyi konzorciumban a pápai önkormányzat, a város többségi tulajdonában lévő vízmű, a gyárban dolgozó négy üzemvezető által alapított Dedeko Kft., valamint a 31 sertéstenyésztőt összefogó Nyugat-Agro Kft. kapott helyet. Összesen 590 millió forintos alaptőkével - a hitelfelvételhez szükséges saját erő biztosításával - alakították meg a Pápai Hús 1913 Kft.-t.
Áldozó Tamástól, Pápa alpolgármesterétől megtudtuk: az önkormányzat egyhangúlag szavazta meg azt a több mint százmillió forintos hozzájárulást, amellyel a város 20 százalékos tulajdonrészt szerzett a kft.-ben. Mint mondta, mindenképpen meg kellett menteniük Pápa legnagyobb foglalkoztatóját, amely összességében 2500 családot tart el, ráadásul az is fontos volt, hogy a cég megőrizhesse a termelés teljes vertikumát, azaz ne adják el külön-külön egyes elemeit. Politzer József, a Pápai Hús 1913 Kft. ügyvezetője a cégalapítással kapcsolatban megjegyezte: a Nyugat-Agro Kft. belépésével sikerült biztosítani évi 160 ezer sertést, azaz az éves vágás felét.
- A Pápai Hús Zrt. megvásárlására a Magyar Fejlesztési Bank 80 százalékos állami garancia mellett 5,5 milliárd forintos hitelt nyújtott a vevőnek. Őry-Kovács Katalintól, az MFB szóvivőjétől megtudtuk, hogy a 15 éves futamidejű kölcsön tőketörlesztését csak két év múlva kell megkezdenie a kft.-nek, ám a kamatokat, évi 650 millió forintot, már a jövő évtől kezdve fizetnie kell.
A hitel legnagyobb része egyébként nem az eszközállomány (ingatlanok, berendezések, járművek és márkaboltok) megvásárlásához szükséges, ez ugyanis alig éri el a másfél milliárd forintot, hanem a cég tulajdonában lévő sertésállomány és a raktárban lévő félkész és készáruk megszerzéséhez, amelyek értéke meghaladja a kétmilliárd forintot. Ezenkívül 600 millióba került a márkanév megvásárlása, 900 milliót költhetnek beruházásokra, és 500 millióért megvehetnek két környékbeli sertéstelepet is.
Politzer József elmondta, hogy az üzleti terveik szerint jövőre 20-21 milliárd forintos árbevétellel és a kamattörlesztés után 400 millió forintos nyereséggel számolnak. A kft. tulajdonosainak megállapodása alapján a következő tíz évben a nyereség egészét fejlesztésekre kívánják fordítani, osztalékfizetés leghamarabb ezután lehet.
A Pápai Hús megmentése azonban áldozatokkal is járt. Az új tulajdonos a korábbi 1220 fős létszám helyett hosszú távon 1000-1050 alkalmazottal számol. Első lépésként január elsejétől 120 embernek szűnik meg az állása az üzemben. Varga szerint mivel kényszereladási áron kelt el a Pápai Hús, így nem csoda, hogy a felszámolás alatt álló részvénytársaság egykori hitelezői nem sokat látnak a követeléseikből. Tájékoztatása szerint a 4,3 milliárd forintos követelésállományból legfeljebb néhány százmillió forint juthat majd a felszámolás megkezdése előtti hitelezőknek, jórészt az ingatlanokra bejegyzett jelzálogjogok érvényesítéséből.
