Mentőmellény nélkül a Malév

Felfüggesztették a Malév tegnapra meghirdetett rendkívüli közgyűlését, amely így nem hozott döntést sem a cég finanszírozásáról, tőkehelyzetének javításáról, sem pedig az igazgatóság összetételéről. A cég hitelezőinek türelme fogy, és az sem kizárt, hogy politikai megegyezés születik.

Érdemi döntés nélkül felfüggesztették a Malév tegnapi rendkívüli közgyűlését, ahol a 99,95 százalékos tulajdonos AirBridge Zrt. képviselője lényegében azonnal indítványozta a közgyűlés elhalasztását. Pedig a cég működésével kapcsolatban "életbe vágó" döntéseket kellett volna hozni, hiszen a Malév beszállítói bármelyik pillanatban kezdeményezhetik a cég felszámolását. A döntés halasztásával akár időt is nyerhet a Malév, ugyanakkor ez kockáztat is. Előbbihez "csupán" arról kell meggyőzni a hitelezőket, hogy érdemes várniuk, mert az elkövetkező egy hónapban olyan döntések születhetnek, amelyek nyomán fizetni tud nekik a Malév.

Nem hivatalos forrásokból megtudtuk, hogy a közgyűlést azért függesztették fel, mert a tőkeemeléssel és az igazgatósági tagok megválasztásával kapcsolatban olyan körülmények merültek fel, amelyek még tisztázásra várnak. Hogy ez pontosan mit is takar, arról csak találgathatunk. Mindenesetre január elején orosz-magyar kormányközi egyeztetések várhatók, ahol - ahogy eddig is - szóba kerül a Malév sorsa.

Mint csütörtökön megírtuk, az orosz Vnyesekonombank zálogjogot jegyeztetett be a Malév részvényeire a tulajdonosnak adott hitel fedezeteként. Ez akadálya lehet annak, hogy a Malév papírjai visszaszálljanak a magyar államra, ha az AirBridge nem teljesíti a privatizációs szerződésben foglalt vállalásait. Hacsak a jelzálogjogosult orosz bankkal nem sikerül megegyezni. A privatizációs szerződés megkötése körül bábáskodó forrásaink a mai hírek kapcsán megjegyzik: a jelzálogjog nem azért kerülhetett a részvényekre, mert ennek a lehetőségével a magyar fél eredetileg nem számolt. Állításuk szerint tudtak erről, sőt, mint mondták, az orosz bank enélkül nem is adott volna hitelt.

Kérdés tehát, hogy a Vnyesekonombank mennyire ragaszkodik egy légitársaság papírjaihoz, amelynek tartozásai jelentősek, azonnali és nagymértékű tőkeinjekcióra szorul, és gyakorlatilag nincs vagyona, illetve ami van, azt már jelzálog terheli.

Azt az értesülést, miszerint az Aeroflot lehet a Malév új gazdája, több szakértő is valószínűtlennek nevezte. Egyrészt az orosz légitársaság csak az AirBridge kisebbségi tulajdonrészét veheti meg, a magyar tulajdonosok részvényeit nem - erre nem adná áldását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., mert ha a Malévben többségi tulajdont szerez egy EU-n kívüli cég, akkor gyakorlatilag az összes uniós repülési jogot elvesztik. Másfelől, az Aeroflotnak, mint nemzeti légitársaságnak, vannak repülési jogai az EU-ba, így fölösleges lenne átvennie egy hetvenmilliárdos adóssággal terhelt céget. Nem utolsósorban pedig arról sem lehet megfeledkezni, hogy az Aeroflot a SkyTeam, míg a Malév az azzal konkurens oneworld légiszövetség tagja.

Szóba jöhet viszont az új orosz gigatársaság, az Avialinii Rossii. A Putyin utasítására alakított társaság része a moszkvai önkormányzat tulajdonában álló Atlant-Soyuz, s a konglomerátumba olvasztották be Borisz Abramovics nyár végén tönkrement cégeit, a Kras Airt és az AiRUniont. Nekik a Maléven keresztül lehetnének európai célállomásaik.

Malév-gép a madridi Barajas repülőtéren
Malév-gép a madridi Barajas repülőtéren
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.