Az elmúlt években egyre kevesebb műtrágyát vásároltak a hazai gazdálkodók. Két évtized alatt a hatóanyagban számított felhasználás feleződött, harmadolódott. Tavaly a terményárak emelkedése némi változást hozott, mert a gazdáknak ismét jutott pénzük a kemikáliákra is. Nem sokáig örülhettek azonban gyártók és kereskedők. A mostani termesztési szezonban a megfeleződő felvásárlási terményárak és a közben megdráguló műtrágya miatt - hatóanyagtól függően - 20-40 százalékkal kevesebbet vásárolnak a termelők.

A gazdák már az őszi vetéshez is csak a lehető legkevesebb műtrágyát használták fel - ha ennél kevesebbet forgatnának a talajba, azzal már veszélyeztetnék a termést. Őket hidegen hagyja, hogy alig fél év alatt a foszfor és a kálium ára háromszorosára emelkedett, s jelentősen drágult a gáz is. Többen fogalmaztak úgy, hogy a tavaszi, nitrogént tartalmazó kemikália beszerzéséről csak az utolsó pillanatban döntenek, ugyanis arra várnak, hogy a visszaeső kereslet miatt csökkennek az árak, s akkor az utolsó pillanatban adják le megrendelésüket.

A jelenlegi hazai műtrágya-kereskedelem legnagyobb szereplője 30 százalékos részesedéssel a bábolnai székhelyű IKR. Mintegy 20-25 százalékos a nádudvari KITE piaci szelete. A nagyok között a legkisebb, az évente negyedmillió tonna műtrágyát értékesítő, osztrák tulajdonban lévő Linzer Agro Trade Hungary Kft. - amely mögött a linzi műtrágyagyár áll - nemcsak a piacot színesíti, hanem igyekszik bővíteni partnerkörét. Rendel Ingo ügyvezető igazgató úgy véli: Magyarország a műtrágya tekintetében hagyományosan több országból ellátott importpiac. A felhasznált műtrágya legalább fele külföldről származik, és a kínálat már most is bőven meghaladja a keresletet. Szerinte - függetlenül a péti gyár sorsától - nem várható az árukínálat csökkenése.

Aranyosi Károly, az IKR üzletág-igazgatója elismeri, hogy a Nitrogénművek fontos szereplője a hazai piacnak. Az IKR műtrágyaforgalmának mintegy harmadát tőle vásárolja, ugyanekkora részt az unió tagállamaiból, s a maradékot Oroszországból és Ukrajnából szerzi be. A szakember szerint a műtrágya sajátos termék, mert árában az alapanyag ára mellett jelentős részt képvisel a szállítási és a raktározási költség is. Emlékezetes, hogy néhány évtizede még élt az állami "műtrágyakassza" intézménye. Ez a szervezet volt hivatott kiegyenlíteni az importműtrágyák szállítási költségei közötti eltérést. Közreműködésével kerülhetett ugyanannyiba Záhony mellett és a nyugati határ mellett is a szovjet műtrágya. Ma már ilyen kiegyenlítő mechanizmus nincs. Éppen ezért az észak-dunántúli székhelyű IKR a Pétihez közelebb lévő, szlovák határ melletti, vágsellyei Dusko művektől is vásárol műtrágyát, de hoz be keletről is.

Az üzletág-igazgató szerint fontos, hogy a péti gyártás magyar kézben maradjon, ám szerinte ha netán bajba kerülne az üzem, sokáig nem maradna pártában, mert korszerűnek tekinthető és biztos piaca van, azaz lenne rá vevő.

A műtrágyák között megkülönböztetünk nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmúakat. Ezek lehetnek csak egy hatóanyagot tartalmazó termékek, vagy keverékek. Az adott növények igényei szerint különleges keverékműtrágyákat is összeállítanak. Ezek között, a típustól, mennyiségtől, kiszereléstől függően akár húszszoros árkülönbség is lehet. A leggyakoribb, nitrogéntartalmú műtrágyákat fosszilis energiahordozóból nyerik, ezért ennek az ára általában a kőolaj árával együtt mozog.