A Népszabadság a Malév beszállítóitól úgy értesült, hogy pattanásig feszült a Malév menedzsment és a cégek viszonya - utóbbiak türelme elfogyott. Az elmúlt hetekben több szállítót is csak "magas körökből származó türelemkéréssel" sikerült rábírni arra, hogy ne kezdeményezzen felszámolást a Borisz Abramovics érdekeltségébe tartozó légitársaság ellen. Ettől ez még bármikor bekövetkezhet, hiszen információink szerint a húszmilliárd forintot is megközelíti a Malév összes szállítói tartozása, amelyből ugyan csak négymilliárd forint körül vannak a lejárt számlák, de a napi működés finanszírozásához ebben a szezonban havi hárommilliárd többletforrásra lenne szükség, amelyet a tulajdonos egyelőre nem tud előteremteni.

December negyedikén súlyos döntést kellett hozni a légitársaság vezetésének: a meglévő pénzből vagy a körülbelül háromezer alkalmazott fizetését utalja át, vagy pedig a repülőgépek lízingdíját. Végül az előbbire szavaztak. Noha a lízingcég lehet türelmes a társasággal, erre a pénzügyi helyzet és a gazdálkodás nem ad okot. Már csak azért sem, mert mások is a pénzükre várnak. A Budapest Airport Zrt.-nél hárommilliárd forint lejárt tartozást tartanak nyilván, de az összes követelésük nyolcmilliárdra tehető, csak a többit átütemezték, és a fizetésről külön megállapodtak. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a sztrájkkal súlyosbított BA már döntött arról: elindítja a záloglehívási folyamatot az Aeroplex Kft.-re, amely a Malév nyereséges, repülő-karbantartó leányvállalata és a reptér a légitársaság tartozásai fejében jegyeztetett be rá zálogjogot. A Malévnak jelentősek a köztartozásai is, nem fizet rendesen az Airport Security Kft.-nek, a Malév Vagyonkezelő Kft.-nek, és számos külföldi hitelezőjének sem, így sok külföldi reptéren már csak minimális szolgáltatással látják el a céget. Úgy értesültünk, hogy a Budapest Airport már azt is fontolgatja, hogy ha január közepéig a Malév nem rendezi megnyugtatóan a számláit - azaz úgy, hogy azok pár hónapon belül nem konvertálódnak újabb adóssággá -, akkor átállítja a kerozinszállítást készpénzfizetésre, ami jóformán egyenlő a cég bedöntésével. Emlékezetes, hogy pont egy ilyen döntés következtében mentek végleg tönkre Borisz Abramovics orosz légitársaságai a nyár végén.

Nemcsak ez a lépés döntheti be a céget, méghozzá akár a közeli jövőben. Az is az üzemelés végét jelentheti, ha a kulcsfontosságú szállítók korlátozzák vagy megtagadják a szolgáltatásukat. Ilyen a kerozin mellett a biztonsági szolgáltatás, anélkül ugyanis az EU hatóságok tiltják a gépek felszállását, de szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy egy külföldi reptéren lefoglalják a repülőket más tartozások fedezeteként.

Egy tény: a mai (reptéri sztrájkkal súlyosbított) helyzetben a Malév semmilyen kereskedelmi banktól nem kap hitelt. A megoldást csak az jelentené, ha az orosz tulajdonos egy bankot behozva az üzletbe jelentős készpénzt pumpálna a Malévba, de úgy, hogy ez EU-n kívüli tulajdonos részaránya kisebb legyen ötven százaléknál, ellenkező esetben ugyanis az összes EU repülési jogot elveszítheti a cég, ami szintén a végét jelentené. Azaz, ha "megbízható" és tőkeerős cég venné meg Abramovics és társai tulajdonrészét. Ugyanakkor ilyen ajánlat a tulajdonosokhoz információink szerint nem futott be. Márpedig, ha a mai közgyűlésen a tulajdonosok nem mutatnak be egy ilyen partnert, végképp elfogyhat a hitelezők türelme, hiszen már nincs mire várniuk.

Ha erre nem képes az orosz fél, akkor fenntarthatná a kezét, mondván, nem tudja teljesíteni a privatizációs szerződésben foglaltakat, és a részvények visszaszállhatnának a magyar államra, azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re. Itt jön azonban az újabb csavar: a tulajdonos az orosz Vnyesekonombanktól (VEB) már kapott ötvenmillió euró hitelt, aminek fejében az jelzálogjogot jegyeztetett be az AirBridge tulajdonában álló Malév-részvényekre. Ezt nem tiltotta a privatizációs szerződés (amelynek szakszerűtlenségére és visszáságaira csak most derült fény), csupán a továbbértékesítést. Azaz, hiába lép vissza Abramovics, nem szállhat a részvények tulajdonjoga a magyar államra - amíg azokon megmarad a jelzálog -, első körben csak a VEB-re. Ebben az esetben viszont a külföldi tulajdonosi részarány ötven százalék fölötti lenne, tehát elszállhatnának a Malév repülési jogai. Persze az is egy megoldás, ha némi diplomáciai egyeztetést követően a VEB maga lemond a jelzálogjogról, s akkor nyitva az út a magyar állam előtt. Ez a fordulat ideig-óráig megnyugtathatná a hitelezőket.

Úgy tudjuk, létezik stratégia arra, miként lenne menedzselhető az idén tízmilliárdos üzemi veszteséget felhalmozó cég működtetése március közepéig. Akkortól ugyanis nyár legvégéig a bevételek fedezik a költségeket. Egyes szakértők szerint egy tízszázalékos utasszám-növekedés már egyensúlyba lendíthetné a gazdálkodást, kérdés, hogy a válság és a reptéri sztrájk miatt bizonytalanná váló budapesti átszállás hogyan hat a forgalomra. A Malév utasainak több mint egyharmada ugyanis csak átszáll Ferihegyen.

A helyzet rendezése tehát közel sem ilyen egyszerű. A kötélen táncoló légitársaság bedőlése ugyanis óriási űrt nyitna a regionális légi közlekedés piacán, a résbe pedig jól felkészült tőkeerős cégek azonnal benyomulhatnának. Marad tehát a sorsdöntő kérdés Abramovicsnak, illetve a VEB banknak: hagyják bedőlni a Malévet vagy a tettek mezejére lépnek.

Ki száll be?