Az Ecostat idei éves indexe 44,9 százalék, ami 0,5 százalékponttal meghaladja a 2007-ben mért értéket, de a negyedik negyedéves adatok szerint a piac jelenleg nyolcéves mélypontján áll. Míg az első három negyedévben az index lassú, de folyamatos növekedést mutatott, az év végére a globális pénzpiaci válság begyűrűzött a reálgazdaságba, és az index 41,8 százalékra zuhant.

Készülő lakópark Budán. Van, ami felépül, és van, aki leépül

Ami az egyes piaci szereplők várakozásait illeti, az ingatlanberuházók konjunktúraindexe az év végén 5,3 százalékponttal esett, így szintén a 2001 óta mért eddigi legalacsonyabb értéken áll. A beruházók a jövő év első felében a lakossági lakóingatlan-építés visszaszorulását jelzik, a nem lakossági megrendelőktől pedig a kereskedelmi és szolgáltatási, a művelődési és oktatási épületek, az ipari és egyéb építmények építésének csökkenését várják. Hasonlóan csökkenő, illetve csekély mértékben stagnáló forgalommal és bérlési szándékkal számolnak az ingatlan-forgalmazók is.

A lakosság gyorsan reagált a gazdasági válságot követő pénzügyi megszorításokra és a hitelfeltételek változására, így indexe az utolsó negyedévben mért 12,8 százalékponttal szintén elérte nyolcéves mélypontját. Az elkövetkezendő időszakban a családok hitelfelvételi kedve és lehetőségei is csökkenni fognak, ezáltal várhatóan mind az új ingatlanok értékesítése és építése, mind a használt lakások forgalma visszaesik.

Az önkormányzatok ingatlanfejlesztési indexe az év negyedik negyedévében 2,64 százalékpontot vesztett értékéből. A következő hat hónapban öszszességében kevesebb beruházást, felújítást és közműfejlesztést terveznek, mint az előző fél évben - csökken az oktatási, művelődési intézmények, az igazgatási és irodaépületek felújításának és építésének száma.

A vállalatok ingatlanfejlesztési szándékai továbbra is alacsonyak, érdemi változással középtávon sem lehet számolni. Indexük a negyedik negyedévben 0,64 százalékponttal maradt el az előző negyedévi értéktől, s 35,5 százalékon áll.

Ami az árváltozásokat illeti, 2009-re az ingatlanpiac szereplői 6,8 és 9,9 százalék közötti árnövekedést prognosztizálnak. Legnagyobb mértékben az építőanyagok, az építési-szerelési tevékenységek, a telkek és a tervezési díjak drágulnak majd. A kínálati ár növekedését várók 6-10 százalékos átlagos drágulást jósolnak az egyes ingatlanfajták, elsősorban az új kereskedelmi építmények és az új logisztikai ingatlanok körében. A bérleti díjak terén a legtöbb ingatlanforgalmazó az új lakóépületek, a B és A kategóriás irodák, valamint az új és használt logisztikai ingatlanok esetében vár emelkedést.

Jövőre az új építésű és a használt lakások, illetve házak iránti kereslet összességében várhatóan csökken, a nagy és jó beosztású használt lakások forgalmában stagnálásra lehet számítani. Áremelkedés pusztán néhány kiemelten jó fekvésű, igényes, egyedi tervezésű és építésű ingatlannál várható. Mérséklődik a pesti és a budai zöld övezeti lakások iránti igény, hosszabbodik a kisméretű, használt lakások értékesítési ideje.

Az irodapiaci kereslet az egész ország területén csökken, mint ahogy visszaesik az irodaházak, bevásárlóközpontok és a mezőgazdasági épületek építésére alkalmas telkek forgalma is.

Az új építésű lakások árnövekedése várhatóan meghaladja az inflációt, a kedvezőtlen helyen fekvő, valamint a lakótelepi használt lakások ára nem, vagy csak kismértékben emelkedik. A közepes és az annál alacsonyabb minőségű ingatlanok esetében árcsökkenés várható.