A kormány nem a tulajdonosokat, hanem a hazai műtrágyagyártást képviselő Nitrogénműveket szeretné megsegíteni - hangzik a félhivatalos kormányzati kommentár a péti Nitrogénművek "megmentési" csomagja kapcsán. A kormány hivatalosan máig semmiféle tájékoztatást nem adott arról, egyáltalán zajlanak-e ilyen előkészületek. Ám Bajnai Gordon gazdasági és Veres János pénzügyminiszter az utóbbi hetekben mást sem hangoztat, mint hogy a gazdasági válság miatt megrendült hazai vállalkozásoknak segédkezet kell nyújtani, amire most pénzügyi források is rendelkezésre állnak.

Bár a kormányzati kommunikáció a kis- és középvállalkozások nehézségeit állítja középpontba, Veres János pénzügyminiszter igennel felelt arra a kérdésünkre, szükség esetén támogatnának-e nagyobb vállalkozásokat is. A miniszter ugyanakkor leszögezte, az egyedi kormánydöntések megszületése előtt konkrétumokról nem nyilatkoznak.

Több hete mégis kering egy kormányhatározat-tervezet, amelyben a két tárcavezető Gráf József agrárminiszterrel karöltve konkrét számokat terjeszt elő. E terv szerint - amelynek létezését lapunknak újfent megerősítették - a kormány kezességet vállalna az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által már a céghez kihelyezett 14 milliárd forint viszszafizetéséért, s az MFB adna még tízmilliárd forint hitelt, amelynek visszafizetését szintén a kormány garantálná. (Vagyis az állam baj esetén saját magának fizetné vissza a 24 milliárd forintot.) Ezen túlmenően Bige Lászlónak, a Nitrogénművek tulajdonosának, a részvények felét letétbe kellene helyeznie. Ha a garanciát le kellene hívni, ez az 50 százalék átszállna az államra. (A tekintetben még nincs egyetértés, hogy az MFB vagy az állam hagyományos tulajdonosi feladatait ellátó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő lenne-e a "szerencsés nyertes".)

A kormány valamiképp megoldaná azt a problémát is, ami abból keletkezett, hogy Rozsnyói György vállalkozó pert indított a cég másik 50 százalékáért egy opciós szerződést lobogtatva, amelynek tanúsága szerint 2003-ban Bige László a tulajdonrészt 500 millió forintért elígérte neki. Ennek megfelelően a kormány szerint a "perterhes" 50 százalékból 25 százalék plusz egy szavazatnyi részt is el kell különíteni, amely csak akkor szállna át az államra, ha a per lezárul. Így nem fizetés esetén Bige László - avagy Rozsnyói György - lényegében beleszólás nélküli kistulajdonos maradna.

A lapunknak nem nyilatkozó Bige László állítólag hajlik a megegyezésre. A technológiai határidő azonban igencsak sürget: szakértők szerint a nagy készleteket felhalmozó, állami hitelből nemrég korszerűsített gyárnak legkésőbb januárban újra kell indulnia. Ha nem teszi, a berendezések amortizációján túl a készlet is a nyakukon marad, hiszen a környező országokban üzemelő műtrágyaüzemek könnyen pótolhatnák az így kiesett hazai termelést.

A Bige László ellen indított perek során többször felmerültek azok a tavalyi devizaügyletek, amelyek állítólag tízmilliárdos veszteséget okoztak a társaságnak. A könyvvizsgáló - a veszprémi Signator - emiatt korlátozó záradékkal látta el a tavalyi mérleget. Igaz, az auditort már azért is bírálják, hogy egyáltalán elfogadta a mérleget. Banki szakemberek szerint, bár az exportáló cégeknél szükséges és szokásos a devizamozgások biztonságát növelő fedezeti ügyleteket kötni, tavaly a Nitrogénművek a forgalmához képest jóval nagyobb mértékben kockáztatott. A bírálatok szerint e tízmilliárdos tétel miatt a tavalyi többmilliárdos nyereség valójában többmilliárdos veszteség. Ráadásul ilyen helyzetben a közgyűlés a tavalyi nyereségből másfél milliárd forint osztalékot is megszavazott a tulajdonosnak. Igaz, hírek szerint ezt Bige László egyelőre, "a cég helyzetére való tekintettel" nem vette fel.

A cég helyzete mindenesetre kétségtelenül bizonytalan. A termelés októberben leállt. Akkor azt ígérték, hogy "kettő-négy héten belül" újraindulnak. Ez máig nem történt meg.

Pét Nitrogénművek