A miniszterelnök leszögezte: az értékesítés mentette meg a Benelux országok vezető pénzintézetét a teljes összeomlástól, s ha most a Fortis helyzete még bizonytalanabbá vált. Vesszőfutása tavaly októberben kezdődött, amikor a Royal Bank of Scotland és a spanyol Santander oldalán részt vett a holland ABN Amro feldarabolásában. A 71 milliárd eurós üzletből 24 milliárdot vállalt magára, ám túllőtt a célon. Idén szeptemberben a három érintett ország kormányai bedobták az állami mentőövet. Úgy döntöttek, hogy 11,2 milliárd euróval megkezdik a bank nacionalizálását. Ebből 4,7 milliárd jutott a belgákra. Pár nappal később a Fortis belga üzletágai felett már a kormány rendelkezett, a holland részt a hágai kabinet vásárolta fel 16,8 milliárdért, ebben benne van az ABN Amro és a Fortis hollandiai biztosítója is. végül a belga kormány értékesítette a maga részét a francia BNP Paribas-nak 14,7 milliárdért. A bank részvényei 6 euróról, egy euróra zuhantak, a kisrészvényeseket nagy vagyoni kár érte. Megtámadták a belga kormány döntését, de első fokon vesztettek. A bíróság azzal érvelt, amivel a kormány, hogy a bankot meg kellett menteni. Most a bíróság a részvények 50 százalékára (plusz egy szavazatot jelentő papírra) eladási moratóriumot rendelt el 65 napra, ám a belga kormány azt fontolgatja, hogy a maradék 49,9 százalékkal folytatja a tranzakciót a BNP Paribas-val. Vagy jogi úton próbál elégtételt venni.