Ma szavaz az Országgyűlés a jövő évi költségvetés végleges változatáról, a képviselők egyetlen gombnyomással igent vagy nemet mondanak a 2009-es büdzsére. (Előtte azonban még néhány változást eszközölnek rajta, így például viszszacsökkenthetik azt a 3,6 milliárdos többletdeficitet, amit - a liberálisok tevékenységének hála - a múlt héten szabálytalanul hozott össze az ellenzéki többség.) A büdzsé jelen formájában is a kormányzati elképzeléseket tükrözi - bár ez is igencsak megváltozott a költségvetési terv eredeti változatának szeptember végi benyújtása óta.

A kormányzat a büdzsében immáron a nemzeti össztermék egyszázalékos visszaesésével - ezen belül alacsony szintű, 3,9 százalékos exportnövekedéssel, a háztartások fogyasztásának majdnem négyszázalékos csökkenésével és mérséklődő beruházási rátával - számol, miközben prognózisa szerint jövőre az infláció 4,5 százalékos lesz. A költségvetés szeptemberi változata még háromszázalékos növekedéssel és 4,3 százalékos inflációval számolt - a két változat különbsége a válság, de leginkább a nemzeti termelés visszaesésének a hatását tükrözi.

A legnagyobb érvágás a bevételek visszaesése: a most elfogadás előtt álló büdzsében összesen mintegy 360 milliárd forinttal kisebb az állam tervezett bevétele a főbb adónemekből, mint a szeptemberiben. Pedig a mostani számokban nincs adócsökkentés, a régiekben pedig volt. A legtöbb pénz a fogyasztáshoz kapcsolt adókból hiányzik: áfából és jövedéki adóból majdnem 200 milliárddal kisebb a most várt bevétel a szeptemberinél. További jelentős tétel a bérekhez kapcsolt járulékbevételek hiánya: itt annak ellenére vár most a kabinet 100 milliárdos mínuszt a korábbi tervéhez képest, hogy pár hónapja még a járulékok - korlátozott - csökkentését tervezte.

A kormányzat összesen 45 milliárd forinttal nagyobb kamatkiadással számol a finanszírozási nehézségek jövő évi hatásaként, amire az IMF-től viszonylag olcsón beszerzett hitelkeret a magyarázat. További tízmilliárdot azonban elvisznek - kiadási többletként - a drágább kamatok másutt: például a lakáshitelek támogatását emelni kellett a nemzetközi források drágulása miatt. Az IMF-kölcsön megszerzéséhez és a piaci bizalom visszaállításához azonban szükség volt a jövőre betervezett deficit csökkentésére. Az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány így 188 milliárd forinttal lesz kisebb, összesen 654 milliárd forint.

Vagyis a parlamenti vita alatt 600 milliárd forintot kellett összeszedniük a képviselőknek - illetve a kormánynak - kiadáscsökkentésként. Ezt nagyrészt a közszféra béremelésének korlátozása fedezi. Igaz, ez az intézményi gazdálkodásban nem annyira látszik. A költségvetésben összesen majdnem 3700 milliárd forinttal gazdálkodnak a minisztériumok, míg az önkormányzatoknak a központból összesen majdnem 1300 milliárd forintot utalnak át különböző formában támogatásként a feladatok ellátásához. Ezek az összegek fedezik az összes állami hivatal fenntartási költségét, de a költségvetésből támogatott színházak, alapítványok pénzét is ide kell érteni - természetesen a köztisztviselők fizetésén kívül. Nos, ez a keret csökkent jelentősebben: az állami szférában 110 milliárd forinttal, míg az önkormányzatok támogatásainál 133 milliárddal. Ami önmagában sok, a nagy egészhez képest nem mondható óriásinak.

A 13. havi nyugdíjak korlátozásával sincs ez másként. A nagy vitákat kiváltó intézkedéssel a végleges számok szerint összesen 66 milliárd forintot takarít meg a büdzsé, ami a teljes havi juttatásra szánt öszszeg 30 százaléka. Ez azonban kevesebb, mint amit azzal spórolt meg az állam, hogy kisebb nyugdíjemelést ad. Az, hogy januártól csak három százalék lesz a nyugdíjemelés, összesen 82 milliárd forinttal jelent kisebb kiadást az eredetileg tervezettnél, s még a komolyabb politikai vita is elmaradt. Az így, együttesen megspórolt 150 milliárd forint a nyugdíjkiadások öt százalékát teszi ki.

A költségvetés fűnyírószerű megtakarítása a szociális szférában és a vállalkozói támogatásoknál jelent ennél nagyobb érvágást. A vállalkozók támogatásánál a keret 12 százalékkal, 30 milliárd forinttal kisebb. A családoknak kifizetett támogatások 13 százalékkal csökkentek, leginkább a családi pótlék emelésének elmaradása következtében, hiszen az inflációkövető emelés helyett általában csak száz forinttal nő az ellátás összege.

A büdzsé legérdekesebb pontja azonban az, hogy a világgazdasági bizonytalanságra válaszként adott hiánycsökkentés valójában a biztonsági tartalékok jelentős, negyvenszázalékos mérséklését is jelenti: a büdzsében kimutatott tartalékszint 108 milliárd forinttal kisebb, márpedig ez a bevállalt hiánycsökkentésnek több mint a fele.

Kiadási tételek változása

Veres János pénzügyminiszter a parlamentben. Egy gombnyomásra a jövő évi büdzsétől