Idegjáték a reptéren
Az utasok és egymás idegeit is feszítették tegnap a repülőtéren a sztrájkolók és a reptér vezetői. Nem sokkal este hat óra után a Budapest Airport szóvivője, Szollár Domokos bejelentette, hogy működni fog az egész kettes terminál, miután részmegállapodást kötöttek a szakszervezetekkel - akikkel hivatalosan nem is tárgyaltak. Ezt követően azonban Kovács Zoltán, az RDSZSZ sztrájkbizottságának elnöke cáfolta, hogy ilyen megállapodás született volna. Megállapodás nincs, csak közeledés. Az biztos, hogy hátrább lépett a reptér vezetése, már nem feltétele a tárgyalásoknak a sztrájk felfüggesztése. Abban egyetértettek, hogy a mostani nem tartható állapot. Nem hivatalosan megtudtuk, hogy a vezetők a szakszervezetekre bízták, hogyan javítják a reptér működését a sztrájk alatt, s ha ezzel elégedettek, akkor kezdődhetnek a hivatalos tárgyalások.
Óriási tömeg volt tegnap. A szokásos pénteki csúcsforgalom volt az ok, amiről azt hitték, hogy a csúcsidő után elfogy a tömeg. Ám ez csak estére történt meg. Több ezer ember toporgott az előcsarnokban, a nap folyamán többször is fel kellett függeszteni a jegykezelést. A gépek nagy része óriási késésekkel elrepült, extra járattörlésekre csak egy-két esetben került sor. A késések rengetegbe kerülnek a légitársaságoknak, például, ha egy átszálló utas lekési a csatlakozását és másik gépre kell feltenni. A tömegben sokkal kevésbé voltak türelmesek az utasok, mint korábban, de a rendet sikerült fenntartani.
A Ferihegyi reptér szakszervezetei és a Budapest Airport közötti egyeztetések véget értek, megegyezés nem született, a sztrájk folytatódik - mondta Terebesi Péter, a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) alelnöke. Ez a tárgyalás azonban szigorúan nem hivatalos, Szollár Domokos a Budapest Airport Zrt. szóvivője a nap folyamán meg sem erősítette. Terebesi Péter viszont úgy nyilatkozott tudósítónknak, hogy a BA Zrt. vezérigazgatója reggel óta tárgyalt a sztrájkolók vezetőivel, igaz, ez nem lehet hivatalos, mivel a munkaadó részéről nem vett részt tárgyalódelegáció. A szakszervezet szerint a cég "látszatműködést" folytat, aminek az az ára, hogy az utasok 6-8 órát várakoznak az előcsarnokban. Hiába működött négy biztonsági kapu, ez a pénteki forgalomra nem volt elég. Holnap konszolidáltabb lehet a helyzet, s ha addig nem veszik fel a munkát, legközelebb vasárnap este és hétfőn reggel lehet durva tumultusra számítani. Nem megerősített információink szerint a BA Zrt. vezetése azt kérte a sztrájkolóktól, hogy a két terminál működését biztosítsák, de a szakszervezet viszont azt kérte, hogy hétvégén is tárgyaljanak. Ebbe a menedzserek nem mentek bele, így faképnél hagyták egymást a felek.
A két szakszervezet azt állította, hogy a Budapest Airport sztrájktörőket bérelt fel. Az érdekképviseletek feljelentették a céget, és követelik a tulajdonos Hochtief kizárását valamennyi állami pályázatból. Bejelentették azt is, hogy a fegyveres biztonsági őrök is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez.
A szakszervezetek állítása szerint az egy másik cégtől szerződtetett sztrájktörőkkel igyekszik átmenetileg részben üzemben tartani a repülőteret. Az akcióban a budapesti Airport Security Kft. dolgozói vesznek részt, de a hírek szerint vidéki repülőterekről és külföldről (a Delta légitársaságtól) is toboroznak sztrájktörőket. Ez utóbbit pontosan nem lehet értelmezni, hiszen a Deltának ugyan vannak biztonsági emberei Budapesten, amelyek a járatok előtti külön átvizsgálást végzik, de ők másféle feladatot látnak el, mint a reptér utasbiztonsági emberei. - A lépés a magyar munkajog és az Európai Unió legtöbb vonatkozó irányelvének példátlanul durva, szándékos megsértése. A LESZ és a RDSZSZ a sztrájktörők alkalmazása miatt még tegnap este a Munkaügyi Felügyelethez fordult feljelentéssel - állt a közleményben, amely arról is szólt, hogy a helyzet a repülésbiztonságra és a drága berendezésekre is veszélyes volt. - Tragikomikus jeleneteknek is tanúi lehettünk: két kézzel gyömöszölték az átvilágító berendezésbe a csomagokat, nem tudván, hogy az meghatározott ütemben maga veszi be a poggyászt - mondták a sztrájkolók, akik szerint érthetetlen, miért nem intézkedik a Nemzeti Közlekedési Hatóság, vagyis miért nem záratja be az egész repülőteret. A hatóságnál azonban kérdésünkre azt mondták, hogy a hivatalos adataik szerint a reptér 25-30 százalékos kapacitással tud működni, azaz óránként 5 gép indítására és fogadására alkalmas. Hangsúlyozták azonban, hogy sem utas-, sem pedig repülésbiztonsági veszély eddig nem állt fenn, mind az NKH, mind a rendőrség folyamatosan ellenőrzi a helyzetet, mind az irányításban, mind a reptéren. Hangsúlyozták, hogy a biztonsági kamerákon visszakereshető, hogy a biztonsági kapuknál teljesítettek-e szolgálatot arra nem jogosult emberek, vagy sem.
Az egyik földi kiszolgáló a több száz, sorban álló utast elnézve úgy vélte: elképzelni is rossz, mi lett volna, ha mindez a nyári charterszezonban történt volna.
Extra éjszakák Budapesten - saját költségen
Shinead és Andy turisták Dublinból. Tegnap már harmadik napja vártak arra, hogy hazajussanak, de a sztrájk kitörése óta egyik nap sem sikerült feljutniuk az Air Lingus járataira. Tegnap például, mialatt a sorban álltak, elment a gépük. Ráadásul a légitársaság nem fizeti a szállodai költségeiket, így minden további nap 90 eurójukba kerül. Shineadnak már napok óta dolgoznia kellene otthon. A munkaszerződése szerint informatikai cége nem fizeti a kieső munkanapokat. Andy szerint Budapest gyönyörű, ám már mindent láttak belőle, amit csak lehetett. Most már jó lenne hazajutni.
Sztrájk esetén is vannak jogai az utasnak, amelyeket a vele szerződésben lévő légitársasággal szemben kell érvényesítenie - mondta az InfoRádiónak Morvay György, az Európai Fogyasztói Központ magyarországi igazgatója. A repülőtérrel a légitársaság áll szerződésben, így azt ők "bokszolják le", mi legyen a végeredmény - tette hozzá Morvay György, aki kifejtette: a légitársaság sztrájk esetén köteles biztosítani az utasnak a várakozás időtartamára az étkezést és frissítőket, esetleg szállást is, ha törlik a járatot. Díjmentesen kell biztosítani minden utasnak két telefonhívást, telex- vagy faxüzenetet, ezekről a lehetőségekről pedig informálni is kell az érintetteket. Más vélemények szerint viszont a sztrájk vis maior esetnek minősül, ezért a szokásos kártérítési igények, melyekről EU-szabályok is rendelkeznek, nem érvényesíthetők.
