Varázsalap lesz a pénzügyi csomagból?
A pénzügyminisztérium kész arra, hogy megakadályozza az amerikai autógyárak bukását, amíg a kongresszus - várhatóan már csak jövőre - újra össze nem ül. George W. Bush elnök azt fontolgatja, hogy ismét a 700 milliárd dolláros keretet nyitja meg - közölték Washingtonban.
Csütörtök este ugyanis a szenátusban világossá vált: nem kapja meg a szükséges, kétharmados többséget a demokraták és a Fehér Ház között egyeztetett, már a képviselőházon is átment 14 milliárd dolláros gyorssegélyjavaslat. Ennek hírére zuhanni kezdtek a részvényárak, a General Motors papírjai rögtön 24, a Ford 11 százalékot vesztett. A Chrysler csak azért nem bukott, mert nem tőzsdei cég.
Csütörtökön 45 dollár alatt zárt New Yorkban a nyersolaj ára, az amerikai dollár értéke pedig tizenhárom év óta először 90 jen alá süllyedt. Amikor világossá vált, hogy a Bush-kormány a 700 milliárd dolláros keret csapjait nyitja meg ezúttal is, az amerikai államkötvények hozama nőni kezdett, miközben az elmúlt napokban a példátlan nulla százalékot is elérte.
- Rettegek attól, hogy a Wall Streetre nézzek, nem lesz valami kellemes látvány. Nagyon, nagyon rossz karácsonya lesz igen sok embernek amiatt, ami itt most történik - ezekkel a szavakkal adta fel a küzdelmet Harry Reid szenátor, a demokraták vezetője. - Egyikünk sem akarja a gyárakat elsüllyedni látni, de keveseknek van közülünk köze a dilemmához, amit maguknak kreáltak - mondta.
- A kormány jóhiszeműen dolgozott ki a demokrata többséggel egy javaslatot, ami viszont a mi oldalunk döntő többségének elfogadhatlan. Úgy véljük, hogy egyszerűen nem működne - indokolta a tervet elutasító republikánusok álláspontját Mitch McConnell szenátor. Dana Perino, a Fehér Ház szóvivője szerint "felelőtlenség" az autógyárakat csődbe engedni.
Gyorssegély nélkül a GM és a Chrysler még az év vége előtt fizetésképtelenné válhat, és ez bedöntheti a Fordot is. Közvetve több millió munkahely függ az amerikai autóipartól. A szkeptikusok szerint ugyanakkor a 14 milliárd dollár (amelynek a gyárak pedig több mint a kétszeresét kérték a végén) semmire sem elég, a hármak 125 milliárdot is elnyelhetnek. Csak a GM és a Chrysler most 10 milliárddal tartozik beszállítóinak. Vannak, akik szerint a csődvédelem lehetőséget adna a szerkezetátalakításra, a csődbírónak például joga van a munkavállalói és a márkakereskedői szerződések felmondására, ami a gyáraknak önerőből igen nagy kihívást jelentene. Megint mások úgy vélik: senki nem venne autót csődvédelem alatt álló cégtől.
Az eredeti elképzelés szerint a gyárakat március végéig segítették volna meg, a többi már a következő elnökön és a mostaninál is nagyobb kongresszusi demokrata többségen múlt volna. Egy "autócárnak" nevezett, széles jogkörökkel felruházott kormánybiztos felügyelte volna, hogy a hármaknál az történik, amit az állam az adófizetők kölcsönéért cserébe elvár. A menedzsment és általában, a cég hatáskörét megnyirbálták volna, nem fizethettek volna osztalékot, az állam opciós papírokat biztosította volna be magát arra az esetre, ha nyereségesek lesznek. A 700 milliárdos keret megnyitása - amelynek egyébként a felét nem kötelezték még el - komoly pálfordulás a Fehér Ház részéről, amely eddig ellenezte ezt. Ron Gettelfinger, a "UAW" ágazati szakszervezet vezetője kettős mércét is emlegetett azzal kapcsolatban, hogy a bankvilágot megsegítették, a nagy gyárakat viszont nem.
Az ereditileg "pénzügyi mentőcsomag" egyre inkább egy varázsalapra emlékeztet, illetve - a detroitiak esetében legalábbis - egy megkésett Mikulás hátizsákjához hasonlatos. Kezdetben a "mérgezett papírok", a kétes értékű jelzáloghitel-származékok felvásárlásáról volt szó, majd inkább tőkét pumpáltak belőle a bankszférába, illetve a fogyasztási hitelek áramlását igyekeztek megkönynyíteni belőle. Most egy újabb irányú kihelyezés a recesszió által sújtott további jelentkezők sorát nyithatja meg. A Chrysler esetében a legendás Lee Iacocca vezetése alatt, 1979-ben nyújtott kongresszusi hitelgaranciánál a gyár hivatkozási alapja is más iparágak korábbi megsegítése volt. De a Fehér Ház és a pénzügyminisztérium látja már a fényt az alagút végén - mégpedig Barack Obama január 20-i beiktatása képében.
