Rengeteg hazai vállalkozónak jöhet jól az az immár hatályos adómódosítás, amelyet az adócsomag zárórendelkezései között - vélhetőleg nem véletlenül kissé eldugva - terjesztett a képviselők elé a Pénzügyminisztérium. A szabály szerint, ha valaki még az idén elengedi a cégének valójában vagy csak papíron kölcsönadott tagi hitelét, az összeg után kisebb adót kell fizetni, ajándékozási illetéket pedig egyáltalán nem kell leróni a vállalkozásnak - hívja fel a figyelmet Vámosi-Nagy Zsolt ügyvéd. Szerinte ez az amnesztiaszabály jóval több embert érint majd, mint a külföldre menekített pénzek tulajdonosainak kedvező rendelkezés.

A hazai gyakorlat ugyanis sokaknál az volt, hogy ha nem adtak ki elég számlát, vagyis eltitkolták a cég bevételét, de jelentősebb költséget tudtak kimutatni, akkor a könyvelésben mutatkozó űrt többmilliós vagy akár több százmilliós fiktív tagi hitellel tömték be - papíron a vállalkozás tulajdonosa pénzt adott kölcsön cégének.

A "legalizált" pénz ezek után a cég eredménye lesz az év végi könyvelésben, amely után meg kell majd fizetni a jövedelem- és különadót, vagyis 20 százalékot. Ám ha a tulajdonosok az így képződött valós vagy sokszor nem valós eredményt osztalékként ki is veszik a cégből, jelentős kedvezményt kapnak. A törvény szerint tízszázalékos osztalékadó mellett tehetik ezt meg a normális 25 százalékos kulcs helyett, és a 14 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást sem kell megfizetniük. Ráadásul vagyonosodási vizsgálatot sem indíthat majd az APEH az ily módon legalizált tagi kölcsönök kapcsán, illetve az elengedett tagi kölcsön mértékéig nem vélelmezhet vagyongyarapodást.

Az érintettek tehát összesen 28 százalékos teher mellett legalizálhatják a tagi hiteleket (a tízszázalékos osztalékadó csak a jövedelemadó után maradó összegre vonatkozik, ezért a teljes tételre vetítve ez nyolc százalék). Ez lehet az ára annak, ha valaki szeretné megúszni azt, hogy az APEH esetleg a túlzott tagihitel-állomány miatt indítson ellene vagyonosodási vizsgálatot. Az adóhatóságnak ugyanis már egy jó éve ez a leghatékonyabb fegyvere. A tagi hitel nem titkolható el: a cégek könyvelésében és az APEH-hez benyújtandó bevallásokban, adatszolgáltatásban is nyoma van. Ezek után pedig csak azt kell megnézni, hogy a személyi jövedelemadó-bevallása alapján az illetőnek vajon lehetett-e több millió vagy százmillió forintja arra, hogy cégének kölcsönadja. Ha nem, indulhat a vagyonosodási vizsgálat. S ha az illető nem tudja igazolni, hogy a tagi hitel öszszegének megfelelő, adózott jövedelme volt a hitelnyújtáskor, az adóbírság, a mulasztási bírság és a késedelmi kamat együttesen a hitelösszeg 90-95 százalékát is elérheti. Magyarán a 28 százalékos adó meglehetősen jutányos összegnek mondható.

A kormány ezzel a módosítással az APEH legkeményebb fegyverét veheti ki a kezéből, annak ellenére, hogy a hatóság leghangzatosabb sikertörténete az elmúlt években éppen a vagyongyarapodási vizsgálatokhoz fűződik. Az amnesztiás kedvezménnyel akkor lehet élni, ha még az idén elengedik a cégtulajok a tagi hiteleket. A pénzt a 2009. május 20-áig beadandó bevallásban kell eredményként elkönyvelni, s ez után lehet a kedvezményes osztalékkulccsal kivenni a cégből.

Az elévülési szabályok miatt a 2002-2007-ben nyújtott tagi hiteleknél lehet jelentősége a lehetőségnek. Arra egyelőre nincs egyértelmű válasz, hogy ezzel a lehetőséggel vajon azok is élhetnek-e, akiknél már zajlik a vagyonosodási vizsgálat. Vámosi-Nagy Zsolt szerint igen, mivel a szabály a kihirdetést követő napon - 2008. december 9-én - lépett hatályba. A szakértő szerint ezt a szabályt sokan kihasználhatják, olyanok is, akiket nem érint még APEH-ellenőrzés, de a tagihitel-állományuk miatt tarthatnak tőle. S így a költségvetésnek is valamivel biztosabb bevételt jelenthet majd ez az amnesztialehetőség, mint az offshore cégekre vonathozó szabály.

Ugyanakkor - mint minden amnesztialehetőség - ez is rossz üzenet azok felé, akik törvényesen bevallották/bevallják jövedelmüket, és megfizetik utána az adót.