Ilyen alacsony pénzromlási ütemről legutóbb 2006 augusztusában számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az októberi hasonló adat 5,1 százalék volt, azaz meglepően gyors ütemben morzsolódnak le az árak. Októberhez képest 0,2 százalékkal lett olcsóbb az élet Magyarországon. Az év eddig eltelt szakában összesítve 6,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2007 első tizenegy havában. Az infláció hanyatlásában döntő szerepe volt az üzemanyagárak folyamatos és jelentős mérséklődésének, ez az egyetlen tétel 0,5 százalékpontos javulásért "felelős".

Az elmúlt 12 hónapban a háztartási energia átlagot meghaladó, 18,2 százalékos áremelkedése határozta meg az irányt, a vezetékes földgáz ára 41,7 és az áram 9,8 százalékkal drágult. Az élelmiszerárak emelkedése is átlag feletti, 4,9 százalékos volt. A sertéshús 15 százalékkal, az olaj 31-gyel, míg a disznózsír 37-tel emelkedett.

A cukorért és a tésztáért is jelentősen többet kell fizetni, olcsóbb lett viszont a liszt és a tej. A fogyasztói kosár összetevői közül a gáz 7,7 százalékos drágulása volt kiemelkedő, olcsóbbak lettek viszont a szolgáltatások 0,3 százalékkal.

Az OTP elemzői úgy látják, hogy a novemberi infláció alakulása a jegybank következő, december 22-i kamatdöntő ülésén 0,5 százalékpontos csökkentésre adhat okot. Ha a forintárfolyam stabil marad, jövőre 3-4 százalékpontos vágás is lehetséges, az év végére 7,5-8 százalékos szintre nyomva az alapkamatot. Az infláció átlagos értékét jövőre 1,2 míg 2010-ben 1,4 százalékra várják az OTP-nél.

A Generali Alapkezelő elemzője, Vizkelety Péter szerint még merészebbet is húzhat az MNB, azaz 1 százalékpontos kamatcsökkentést tehet a karácsonyfa alá, 9,5 százalékkal nekivágva a következő évnek. Vizkelety megjegyzi, hogy az ország sérülékenysége jelen helyzetben nem engedi meg, hogy a nagy központi bankokéhoz hasonló bátorsággal mérsékelje az alapkamatot a jegybank. Ha így tenne, azzal az ország fizetőképességét és a forint stabilitását sodorná veszélybe.

A lakossági fogyasztás csökkenése, a gazdasági növekedés megtorpanása és zuhanó energiaárak begyűrüző hatása egyértelműen az további inflációcsökkenés irányába mutat. Most decemberben már hármassal kezdődik az éves inflációs adat, míg a jövő év egészében is 3 százalék körüli értéket valószínűsítenek a Generalinál.

Nemcsak az elemzőket, de magát Simor Andrást is meglepte, hogy novemberben milyen meredeken csökkent a pénzromlás üteme. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) budapesti rendezvényén kifejtette, hogy az éves szinten 4,2 százalékra süllyedt infláció nem sarkallja felelőtlen lépésekre a jegybankot, annak továbbra is nagyon óvatos kamatpolitikát kell folytatnia. Meg kell győznie a külföldi befektetőket arról, hogy a magyar jegybank tisztában van a kamatcsökkentés kockázataival.

A jegybankelnök megerősítette: nincs pénzhiány a magyar bankrendszerben, sőt adataik szerint a bankszférában az idei utolsó negyedévben ezermilliárd forinttal több a likviditás, mint a megelőző három hónapban. Felhívta a figyelmet arra: a bankok a jelenlegi körülmények között inkább a lakossági piacot részesítik előnyben, a vállalatok tevékenységének finanszírozását még mindig nagyon kockázatosnak tartják. Elmondta: éppen ezért az MNB szakértői olyan konstrukciókon gondolkodnak, amelyekkel ösztönözni tudják a hazai hitelintézeteket a vállalkozások, köztük a kis- és közepes cégek pénzellátására. Ha nem sikerül javítani a hazai cégek hitelellátását, akkor rövid idő alatt akár 80-100 ezer fővel is nőhet a munkanélküliek száma - idézi Simor Andrást a távirati iroda.

Londonban is optimisták

A vártnál sokkal gyorsabb és szerkezetében is kedvező magyarországi dezinfláció azt jelenti, hogy az infláció valószínűleg rövid időn belül, már a jövő év korai szakaszában visszatér a 3 százalékos célszint környékére. Bár a jegybanki kamatenyhítés mértékét a továbbra is korlátok közé szorítja, hogy a piac erősen kockázatkerülő lett az válság begyűrűzése óta. Christine Li, a Moody's Inverstors Service hitelminősítő közgazdásza úgy vélte: a jövő év végén az alapkamat 7 százalék lesz a mostani 10,5 százalék helyett. Hozzátette: a ház prognózisa szerint az éves összevetésű drágulási ütem 2009 második felében 3,5 százalékra csökken. (MTI)