Éles vita, majd a nézetek közeledése jellemezte tegnap délután az EU-csúcsot. A gazdaságélénkítési programról heves német-brit szócsata bontakozott ki, miután Steinbrück, a berlini kormány pénzügyminisztere "durva keynesi beavatkozásnak" minősítette London kiadásnövelő intézkedéseit. A brit költségvetés hiánya a nemzeti össztermék (GDP) hat-hét százalékára kúszhat fel, és Steinbrück szerint a britek most raknak nagy terhet a következő generációk vállára az államadósság emelésével. Gordon Brown brit miniszterelnök környezetében erre úgy reagáltak, hogy Steinbrück hazabeszél, s Angela Merkel kancellár kevésbé aggódik az angol gazdaságpolitika miatt.

Lehetséges, hogy így van, mert az Európai Néppárt szokásos, brüsszeli csúcs előtti találkozója lényegében megerősítette, hogy a közkiadások növelésére szükség van, azaz alkalmazhatók azok az elvek, amelyeket Keynes, az angol közgazdász fektetett le az állami beavatkozás módszereiről. Egyetértés mutatkozott ezen a fórumon abban - mint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a magyar sajtónak erről beszámolt -, hogy a bizottsági javaslatnak megfelelően, országonként eltérő módon, igenis kell élénkíteni. Orbán szerint az európai irány az adó- és kamatcsökkentés, s Magyarországnak óvatosan, de ezt az utat kell járnia. Könnyíteni kell a vállalkozók helyzetét, pénzbe nem kerülő intézkedéseket kell hozni, például visszatérni a havi áfa-visszatérítés rendszeréhez. Az Európai Bizottság november végén hirdette meg az élénkítési programot: a tagországok programjai alapján 170 milliárdra becsülte a beavatkozás mértékét. Ehhez jön még az uniós büdzséből 15 milliárd és az Európai Beruházási Banktól ugyanennyi. De dúl a vita, melyik ország meddig mehet el.

Steinbrück szerint nincs értelme az áfacsökkentésnek, amit a britek favorizálnak. Berlin serkentési csomagot rakott össze, a többi tagország legnagyobb bánatára, hiszen így a német gazdaság nem lesz a válságból kikecmergés húzóereje. Nem lehet tudni, a tagországok hajlandók-e átcsoportosításokra az uniós büdzsében, például arra, hogy az el nem költött agrárpénzekből a balti elektromos hálózatot összekössék az unió többi részével.

A vita nyomán Almunia pénzügyi biztos elismerte, érzékel törésvonalakat. Azt mondta, az 1,2 százalék helyett az élénkítés egyelőre 0,8 százaléknál tart. Abban azért mutatkozik egyetértés, hogy az állami beavatkozásnak időben korlátozottnak és célzottnak kell lennie, s összehangoltnak, de egyebekben minden ország azt csinál, amit akar. A néppárti találkozóról úgy jött ki Orbán, hogy a francia, a német, az olasz miniszterelnök a foglalkoztatás megőrzésére helyezi a hangsúlyt. A szocialisták ugyanezt a célt fogalmazták meg.

Mindez eltörpült azonban a klímacsomag vitája mellett. A néppárti találkozón még az is felmerült, halasztani kéne az egész ügyet, s megvárni, mit lehet nemzetközi szinten elérni. Szép, hogy az EU utat mutat a világnak, de ez most drága vállalkozás. Merkel - aki zászlajára tűzte az éghajlatváltozás elleni küzdelmet - nem hátrálhat meg, de a nehézipar nyomása alá került. Ha 2020-ig húsz százalékkal csökkenteni kell a levegőbe jutó szén-dioxid menynyiségét, az az érintett cégeknek sokba kerül. A bizottsági javaslat szerint már 2013-tól aukciókon értékesítenék a szenynyezési kvótákat, vagyis a vállalatoknak fizetniük kellene a környezetkárosítás jogáért, a többletkibocsátásért pedig büntetést leperkálni.

Németország, illetve az áramtermelésben kilencven százalékkal szénerőművekre támaszkodó Lengyelország, továbbá az egészet drágálló Olaszország tiltakozik és könynyítéseket sürget. A magyar álláspont nehezményezi, hogy a bizottság eredeti javaslata 2005-öt jelöli meg bázisévként, s nem veszi figyelembe, hogy a károsanyag-kibocsátás 1990 és 2005 között 30 százalékkal csökkent, hanem további húsz- százalékos erőfeszítést vár. A csütörtöki ülés előtt kiszivárgott: a mindenképpen megállapodni kívánó francia elnökség belemenne a legkülönfélébb kivételezésekbe. Nem 2013-ban kezdődne a teljes árverezés, egyes erőművek és nehézipari cégek továbbra is ingyen kapnák a kvótát. A húszszázalékos általános csökkentési vállalás kétharmada a karbonkereskedési rendszerbe be nem vont ágazatokból - közlekedés, mezőgazdaság, háztartások, hulladékgazdálkodás - jöhet, s ha valamely ország az unión kívül hajt végre "tiszta" fejlesztést, azt is beszámíthatja. Magyar szempontból is lényeges, hogy a karbonkereskedésből származó bevételek hány százalékát osztják vissza a szegényebb tagállamoknak. A bizottság eredetileg tíz százalékot ajánlott, a francia elnökség most hajlandó 12 százalékra. A vita tegnap este is arról folyt, menynyi ideig, milyen arányban és mely cégek kaphatnak ingyen- kvótát, s hogy mennyi legyen a visszaosztás.

A klímaügy húsba vágó kérdés Magyarország számára - mondta tegnap délután Brüsszelben Orbán Viktor, aki úgy vélte, rövid távon egyes iparágak nehéz helyzetbe kerülhetnek, miközben a hosszabb távú éghajlat-politika előnyeitől sem lehet eltekinteni. Megkérte Szájer Józsefet, az EP magyar néppárti delegáció vezetőjét, szerezzen pontos képet a magyar álláspontról. Az európai törvényhozás a jövő héten szavazna a klímacsomagról, s Orbán szerint ebben nemzeti egységet kell kialakítani, nem lehet pártalapon dönteni és voksolni.