Közép-Szerbia északnyugati részén, Loznica településen egy 110 megawatt (MW) elektromos és 78 MW hőteljesítményű gázerőmű-befektetést jelentett be nemrég Belgrádban befektetőtársaival együtt Kapolyi László. A kiterjedt tevékenységet folytató üzletember - akiről legutóbb szorongatott ukrán árampozíciói kapcsán lehetett hallani - Dél felé törekszik. (Kapolyi László a 80-as években ipari miniszter volt, azóta ipari-energetikai befektető, a Szociáldemokrata Párt elnöke, a szocialista parlamenti frakció tagja és a leggazdagabb képviselő.)

Bár a bejelentés során azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés Szerbián kívül Magyarországnak és az Európai Uniónak is fontos, a hír mostanáig nem talált utat hozzánk.

Szakértők szerint a fejlesztés a magántőkéből megvalósuló legnagyobb szerbiai erőmű-befektetés. Kapolyi László tájékoztatása szerint a 80-90 millió euró értékű beruházás mögött 25 százalékban a szerb Yugorosgaz áll, a további 75 százalékon pedig fele-fele arányban saját vállalkozása, a System Consulting, illetve a Decotra Power nevű szerb cég osztozik.

Ez utóbbi vállalat a szerb Ljubo Miskin által irányított, olasz bejegyzésű Decotra nevű társaság leányvállalata. Kapolyi Lászlótól azonban úgy tudjuk, nemrég megvásárolta a Decotra Power 51 százalékát. Ennek alapján a beruházás mögött neki van a legnagyobb befolyása.

A Yugorosgaz két állami vállalaté: többsége az orosz Gazprom, kisebbségi csomagja pedig a szerb Srbijagaz tulajdonában áll. A legfontosabb szereplők, az állami gázvezeték-üzemeltető és a gázszállítások fő felelőse tehát szintén beállt a terv mögé. A loznicai erőművet, amely a hőt a helyi ipari létesítményeknek szállítaná, 2010-ben adják át.

Az üzletember megerősítette azokat az információinkat is, miszerint Újvidéken és Kragujevacon szintén gázerőműterveket sző, hasonló méretben és befektetői összetétellel. Elképzeléseit fokozatosan, 2015-ig valósítaná meg. További hírek szerint Kapolyi László kisebb víz-, szél- és napenergiás erőműveket is tervez Szerbia-szerte. Ljubo Miskin szavai szerint a Decotra befektetőtársakkal a délkelet-szerbiai Pirotnál, a Nisava folyón egy 50 MW-os, 50 millió eurós vízerőművet létesítene.

Habár a loznicai erőmű mérete önmagában nem túl nagy, a hír mögött fajsúlyos stratégiai döntések állhatnak. Szerbia gázellátása ma nem megoldott, tekintve, hogy az orosz tüzelőanyag kizárólag Magyarországról érkezik. Ezért a szerb ipar eddig nem is alapozott nagymértékben gázra. Ugyanakkor a főleg gázban erős Oroszország nagypolitikai stratégiája részeként egyre nagyobb befolyásra tesz szert déli szomszédunknál. Ennek a gázipar az egyik látványos területe. Az orosz állami Gazprom által tervezett Déli áramlat gázvezeték sem véletlenül érkezne Magyarországra épp Szerbiából: a fejlesztés szomszédunk számára is biztosítaná a több gázbeszállítási útvonalat.

Bár a Déli áramlat megvalósulása húzódik, az üzletemberek nem várnak a lehetőségek kihasználásával. A kitűnő orosz-szerb kapcsolatok miatt a Gazprom várhatóan addig is mindent megtesz a tervezett erőművek gázellátásáért, amiből akár még Magyarország is profitálhat. Kapolyi Lászlónak szerbiai gázbefektetéseihez szintén jó kapcsolatokat kellett találnia a Gazpromhoz - a jelek szerint ez sikerült. Az üzletember ennek kapcsán lapunknak azt hangsúlyozta: az olaj- és gázárak esésével a gáz ismét komoly versenytársa lehet a többi tüzelőanyag-fajtának. Azt az értesülésünket, miszerint a Gazpromtól ennél jóval több erőmű ellátásához elegendő gázt kért volna, cáfolta.

Kapolyi László azt mondta: azért érdeklődik a szerbiai áramtermelési befektetések iránt, mert a Balkánon közismerten nagy az áramhiány. Szakértők szerint déli szomszédunknál 1500 MW áramtermelő kapacitást kellene üzembe állítani. A magyar piacról is sokan szeretnének Szerbia felé áramot szállítani, mert ott magasabbak az árak. Ez nálunk is emeli az áram árát, ezért a magyar kormány adminisztratív eszközökkel igyekszik gátolni a déli áramexportot. Erre azonban az elmúlt években több áramkereskedő is talált magának kiskapukat.

Telve energiával - Magyarországon is

Habár a veterán politikus-vállalkozónak számító Kapolyi László aktivitásával sokakat megszégyenít, ukrán árampozíciói megrendülni látszanak. Magyarországon azonban, úgy tudjuk, komoly üzletek előtt állhat. Az már nyilvánosságra került, hogy egy bonyolult, többször halasztott adásvétellel félig-meddig megvette az államtól a széntüzelésű Vértesi Erőművet. Ott a szénbányászatot megtartaná ugyan, de a termelést biomaszszával és gázzal bővítené. Emellett - egy korábbi, hivatalosan máig nem kommentált értesülésünk szerint - előrehaladott tárgyalásokat folytat a gáztüzelésű, a francia GdF Suez tulajdonában álló Dunamenti Erőmű egyes blokkjainak hasznosításáról. E tárgyban sok minden szóba jöhet, az ott termelt áram és rendelkezésre állás megvételén túl a bérlet és a közös fejlesztések egyaránt. Legfrissebb, szintén nem kommentált értesülésünk szerint Kapolyi hasonló terveket sző az amerikai kézben lévő AES-Tisza Erőmű háza táján is. Mindkét termelő nagy és fontos része a hazai áramellátásnak, hasonló technológiával és problémákkal. Az állami áram-nagykereskedő csak velük nem tudott megállapodni a hosszú távú áramvásárlási szerződések unió által kezdeményezett, lejárat előtti módosításáról. Iparági hírek szerint ezek a blokkok a magas árak miatt régóta kihasználatlanul állnak. Úgy tudjuk: nem kizárt, hogy Kapolyi az ott megtermelt áramot is Szerbiába exportálná.

Kapolyi László