Leszállás helyett leállás
Közel nyolcórás tárgyalás során sem jutott egyezségre tegnap a Repülõtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete (RDSZSZ) és a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ), valamint a Budapest Airport Zrt., ezért ma határozatlan idejû sztrájk kezdõdik. – A dolgozóink nagy többsége várhatóan csatlakozik a munkabeszüntetéshez – mondta még tegnap lapunknak Kovács Zoltán, az RDSZSZ elnöke, de lapzártánk idején még nem tudtuk, milyen támogatottsága lesz a sztrájknak, s mennyire bénítja meg a repteret, ahol négy érdekképviselet mûködik, és ebbõl kettõ hirdetett sztrájkot.
Lapzártánkkor a Malév közleményben tudatta, hogy akkori helyzetelemzésük szerint a reggeli, 10 óráig induló járataikat el tudják indítani – noha azt nem írták, hogy pontosan melyeket. Mivel a légitársaságnak Budapesten saját földi kiszolgáló és mûszaki cége mûködik, a sztrájk alatt kritikus számukra az utasbiztonsági ellenõrzés és az üzemanyag-kiszolgálás mûködése. Ennek ellenére a légitársaság a konkrét szituáció ismeretében tud csak dönteni reggeli járatai sorsáról. A cég azt javasolja, hogy akinek 6.20 után induló Malév-gépre van jegye, az a szokásosnál legalább egy órával korábban érkezzen meg a repülõtérre. Mivel a sztrájk hatkor kezdõdik, öt és hat óra között még biztosítható a biztonsági átvilágítás.
Úgy tudjuk, az üzemanyag-kiszolgálás mûködik majd. Mindenesetre a sztrájk alatt ajánlott a reptéren és a légitársaságok honlapján, telefonszámain is érdeklõdni, néhány órával az indulás elõtt.
– Szeretnénk, ha ez a repülõtér nem holmi egyéni és üzleti érdekek szerint mûködne, hanem normális légügyi koncepció szerint. Akik itt dolgoznak, 20-30 éves munkaviszonnyal a hátuk mögött, építették ezt a repülõteret, és ezekre a javaslatokra nemet mondanak – mondta Kovács Zoltán.
A reptér vezetõi szerint a még hatályban lévõ kollektív szerzõdés (KSZ) megköti a munkáltató kezét, és nagyon pazarlóvá tette a ferihegyi repülõtér üzemeltetését. – Mintha nyitott ablak mellett fûtenénk – mondta Szollár Domokos szóvivõ. – A kõbe vésett, rugalmatlan 12 órás munkarendek miatt a csúcsidõszakokban nem tudunk elég embert beállítani, ezért például gyakran hosszúak a sorok, míg a reptér holtidejében a szolgálatban lévõ dolgozók felének praktikusan nincs semmi tennivalója, nem dolgozik. Ez jelentõsen növeli a BA költségeit, ez pedig a versenyképesség fokozatos elveszítéséhez vezet – mondta Szollár. Ugyanakkor a szakszervezetek szerint a 12 órás munkarenddel biztosítható a legésszerûbb munkavállalói létszám, más beosztás álláspontjuk szerint csak többlet-költséget jelentene a reptérnek.
A munkáltató még június 24-én kezdeményezett tárgyalásokat az új szerzõdés szövegérõl, majd három hónapnyi eredménytelen egyeztetést követõen felmondta a jelenleg érvényben lévõ megállapodást, amely így január második felében hatályát veszti. A szakszervezetek ugyan kidolgoztak egy új javaslatot, ám a mai tárgyalásokon kiderült, hogy azt a BA illetékesei még nem tanulmányozták behatóan. Viszont jövõ hét közepére ígérik saját javaslatukat.
A vita másik, vélhetõleg még több konfliktust kiváltó oka a reptér új tulajdonosa által már csaknem két éve megkezdett átalakítási program, amelyet a társaság közleménye szerint a sztrájk ellenére tovább folytatnak. Ennek keretében eddig kiszervezték a földi kiszolgálást (utasfelvételt és a lényeges utasfolyamatokat végzõ részt) és a minibuszüzletágat, most pedig a takarításon és a repülõtér-üzemeltetésen a sor, pontosabban az ahhoz szorosan nem kapcsolódó általános feladatokat kívánják más formában, külsõ cégek bevonásával mûködtetni. – Ez egy repülõtér-üzemeltetõ cég, miért adná ki pont ezeket a feladatokat? A repülés biztonságát is veszélyezteti, ha valamely meghibásodáshoz egy külsõ cégtõl kell embert hívni, elvégre itt minden perc számít – mondja erre Kovács Zoltán. A BA Zrt. érve, hogy csak a létesítménygazdálkodással kapcsolatos feladatokat (fûtés, hûtés, karbantartás) szervezné ki egy leánycégébe, és ennek eladásáról sincs még döntés. A repüléshez kulcsfontosságú rendszerek üzemeltetése (navigáció, irányítás, fénysorok stb.) azonban továbbra is belsõ feladat maradna, így a szakszervezetek aggodalma nem reális – reagált Szollár Domokos.
A BA szerint érthetetlen az a követelés, hogy a kiszervezéseket állítsák le, hiszen ez tulajdonosi döntés. Ugyanakkor, Szollár szerint egy ilyen takarítócég más munkákhoz is juthat Ferihegyen, tehát a dolgozók jól is járhatnak, amennyiben egy jól prosperáló, növekedõ cég dolgozói lesznek.
Kovács szerint azonban az, hogy hasonló okok miatt a közelmúltban Rómában és Londonban is szerveztek sikeres sztrájkokat, azt bizonyítja, hogy létezik a problémára más modell is. – Egy gyengébb tõkéjû kft. bármikor tönkremehet, és így veszélybe kerülhet a kollégáink megélhetése – mondta Kovács Zoltán, s hozzátette: sok dolgozó aláírt egy nyilatkozatot, miszerint nem kívánnak kiszervezett cégeknél dolgozni, inkább a végkielégítés melletti elbocsátást választják. (A takarítók létszáma jelenleg 90 fõ.)
Az érdekképviseletek szerint a cég vonakodik csoportos létszámleépítést végrehajtani, s más indokokkal küldi el a dolgozóit. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ október végi ellenõrzése szerint a BA dolgozóinak száma január óta 1538-ról szeptember végére 1592-re nõtt. Idén megszûnt 39 munkahely, de ez nem számít csoportos létszámleépítésnek. A privatizáció idején 2500 dolgozót számlált a vállalat, az állomány jelenleg 1600 fõ, de közel 900 fõ más vagy kiszervezett cégekben dolgozik.
