Ismét 50 bázisponttal, ezúttal 10,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A kamatcsökkentést az eddigi gyakorlattal ellentétben december 9-től lépteti életbe a Magyar Nemzeti Bank. A döntést azzal indokolják, hogy az október 22-i rendkívüli, háromszázalékos kamatemelés óta megváltoztak a körülmények. Az európai jegybankok a reálgazdasági teljesítményhez és az inflációhoz kapcsolódó, egyértelműen lefelé mutató kockázatok alapján jelentős kamatcsökkentésekről döntöttek az elmúlt héten.

Ráadásul a közelmúltban a hazai gazdaság kockázati megítélése is javult, a külső finanszírozáshoz kapcsolódó korábbi bizonytalanságok - a nemzetközi hitelcsomagnak, a bejelentett költségvetési kiigazításnak és az államháztartás kiadásait korlátozó törvény elfogadásának is köszönhetően - számottevően csökkentek. Ebben a nemzetközi környezetben a monetáris tanács lehetségesnek, a hazai gazdasági kilátások miatt pedig indokoltnak tartotta a jegybanki alapkamat csökkentését.

- Nem számítottunk arra, hogy ilyen hamar ismét sor kerül a döntésre - mondta Simor András, jegybankelnök. A monetáris tanács tegnapi ülésének eredeti napirendjén nem is szerepelt a kamatdöntés. Ahogyan az elnök mondta, a legutóbbi, két héttel ezelőtti félszázalékos csökkentéskor megállapodtak, hogy árgus szemekkel figyelik, hogyan alakul Magyarország megítélése. Ennek tükrében, amint lehetséges, tovább vágják a kamatot. Hozzátette: már csak azért is, mert a monetáris tanácsa tagjai is jól tudják, hogy a magas kamatszint fájdalmas a gazdaságnak. - Ennél azonban csak az lenne fájdalmasabb, ha megint megbillenne a pénzügyi egyensúly - jelentette ki Simor András.

A tagok között egyébként ismét nagy vita volt a csökkentés mértékéről. Végül két határozati javaslat született, az egyik a kamat szinten tartásáról, a másik az 50 bázispontos csökkentésről. Az utóbbi mellett szavazott a nagy többség - mondta Simor.

Két hete hasonló mértékben vágott az MNB az alapkamaton. Akkor a csökkentést Simor András jegybankelnök azzal indokolta, hogy az elmúlt hónapban nagyon megváltozott a világ. A magyar gazdaság recesszióba került. Ebben a környezetben pedig az infláció is másképp alakul, akár a háromszázalékos cél alá is kerülhet - elemezte a helyzetet akkor Simor. Ez lehetőséget teremt a monetáris kondíciók fokozatos és jelentős lazításához.

A forint alig reagált a kamatvágásra, a délutáni 264,10-os euróárfolyam alig erősebb a pénteki, 265,35-os értéknél, megfelel a csökkentés előtti kereskedésben kialakult árnak.

Jól viselkedik a hiány

Az államháztartás hiánya novemberben - önkormányzatok nélkül - 233,1 milliárd forintot tett ki, 11 milliárd forinttal maradt el a Pénzügyminisztérium által várttól. November végéig az államháztartás hiánya - helyi önkormányzatok nélkül - 975,7 milliárd forint lett. A PM legutóbbi prognózisában 987,1 milliárd forintos hiánynyal számolt. Novemberben mind a három alrendszer deficittel zárt. A központi költségvetés 145,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 82 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 5,5 milliárd forintos hiánnyal zártak. A deficit GDP-arányosan a prognózisnak megfelelően 3,6 százalék lett.

Simor Andrásnak most legkevésbé az emelkedő áraktól főhet a feje