Hogy adóügyekben a gazdasági válság mennyibe fog kerülni a cégeknek, az egyelőre kérdéses. Annyi biztos, az adócsökkentésről le kellett mondani, de hogy a megváltozott vagy az esetlegesen tovább romló jövedelmezőségi viszonyok miként hatnak az adófizetés tervezhetőségére, az adóteher kiszámíthatóságára, azt még nem tudni. Maguk a szakértők is eltérően vélekednek.

Veszprémi István, a Deloitte tanácsadó cég adópartnere úgy gondolja, minthogy ma nehéz megmondani, milyen forgalomra, nyereségre számíthat egy cég, azt is nehezebb lesz belőni, mennyi adót is kell (vagy kellene) befizetnie. De az adótervezésre más szempontból is érdemes lesz nagyobb figyelmet fordítani - teszi hozzá. A lakossági fogyasztás csökkenésével a cégek sem tudnak úgy nőni, mint eddig, vagyis a korábban "megszokott" nyereségességet nem lehet elvárni az eddigi üzletmenettel a mostani körülmények között. Így érdemes átgondolni, hogyan lehet javítani az eredményességet, például: vannak-e még olyan kedvező adószabályok, amelyeket eddig nem használt ki az adott vállalkozás? Veszprémi István olyan lehetőségekre gondol, amelyekkel csökkenteni vagy halasztani lehet az adókötelezettséget, illetve annak egy részét. Például nem mindenki használja ki a gyorsított értékcsökkenési leírás lehetőségét (ezáltal hamarabb lehet egyes tételekkel csökkenteni az adóalapot). De sok olyan cég is akad, amelyik végez ugyan kutatás-fejlesztési - illetve akként elszámolható - tevékenységet, de nem él az ennek kapcsán az adóalap vagy az innovációs járulék csökkentésével.

Hogy az adótervezés olyan ördögien nehéz feladattá válna a gazdasági válság miatt, azt erősen kétli viszont Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Úgy fogalmaz, vannak olyan iparágak - mint az építőipar, az ingatlanértékesítés, a bankszektor -, ahol szinte bizonyos, hogy nehézségekkel kell szembenézni, de ez szerinte korántsem vetíthető ki minden vállalkozásra. Legalábbis kellően megalapozott, tudományos elemzés erről még nem látott napvilágot - mondja. Ezzel együtt azzal egyetért, hogy a kutatás-fejlesztésben sok cégnek vannak, illetve lehetnek még adózási tartalékai. A nagyobb cégek kihasználják a lehetőségeket (sőt néha annál több K+F-költséget is kimutatnak), a kisvállalkozásoknál viszont előfordul, hogy egyes "automatikus" fejlesztéseket nem dokumentálnak, nem is gondolnak arra, hogy ez voltaképpen K+F-költség. Ugyanakkor kérdéses, hogy az előírt az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges pluszadminisztráció megéri-e ezeknek a kis cégeknek?

A nagy cégcsoportoknál máshol lehetnek "tartalékok". Veszprémi István szerint sok múlhat azon, hogy az egyes tevékenységeket melyik cégbe szervezik. Már csak azért is, mert az egyes leánycégek közötti ügyleteknek is van ára, amely az egyik leánynál költségként, a másiknál bevételkén jelenik meg. Márpedig korántsem mindegy, melyik cégben mekkora bevételt és a kiadást kell elkönyvelni. (Az is igaz, ezeket az ügyleteket igyekszik kiemelt figyelemmel vizsgálni az adóhatóság. A törvény szerint a cégeknek automatikusan bizonyítaniuk, illetve dokumentálniuk kell, hogy piaci árakat alkalmaztak a cégcsoporton belül is, és nem manipulálták jogtalanul a cégek eredményeit).

Ugyanakkor akár egyes kedvezmények is komoly fejtörést okozhatnak majd: ott jelentkezhet ez, ahol az adó-, illetve adóalap-kedvezményért jövőbeli növekedési teljesítményt vagy beruházást kellett vállalni. Veszprémi István azt mondja, korábban ezek a vállalások teljesen reálisak voltak, ma azonban sok esetben aligha tudják majd ezeket teljesíteni a cégek. (Nem véletlen, hogy az uniós támogatások feltételéül szabott növekedési elvárásokat is épp a napokban csökkentették - viszszamenőlegesen is.) A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó kedvezmény feltétele például az, hogy a következő négy évben beruházásra fordítsa a cég a kedvezményesen tartalékolt, legfeljebb 500 millió forintot. Márpedig sokan visszavonják a középtávú beruházási terveket mostanában.

Hogy ezekre a kockázatokra a pénzügyi kormányzat lép-e, egyelőre nem tudni, illetve ez nem látszik. Igaz - Zara érvelésének megfelelően -, egyelőre az sem látható, szükség lesz-e bármilyen intézkedésre ez ügyben. Mindenesetre a fejlesztési adókedvezmény a fejlesztés értékének arányában vehető igénybe, vagyis ha nincs beruházás, nincs kedvezmény, de büntetés sem. Ellentétben az 500 milliós fejlesztési tartaléknál: ha ott nem teljesül a vállalás, elvileg jár a büntetőkamat is az államnak.

Ezzel együtt a közelgő év vége, pontosabban a december 20-ai feltöltési kötelezettség az ingadozó forintárfolyam miatt komoly kockázatot jelenthet a külpiacokon is jelen lévő cégeknek. (A cégeknek december 20-ig a 2008-ra várható adó 90 százalékát be kell fizetniük. Ha utóbb kiderül, hogy kevesebbet fizettek, büntetés jár.) A szakértők egyöntetűen azt mondják, oda kell figyelni arra, mi várható december végén a pénzpiacokon, és ennek megfelelően belőni az adó összegét. Veszprémi hozzáteszi: a speciális adóalap-korrekciós tételeket is alaposan át kell gondolni, mivel ezek összegét jelentősen befolyásolhatja az árfolyam.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) szakmai szervezetekkel öszszefogva kezdeményezni fogja olyan ideiglenes adózási szabályok bevezetését, amelyek a jelenlegi gazdasági válságban segíthetnek a vállalkozásoknak abban, hogy megőrizzék likviditásukat és beruházási kedvüket. Erdős Gabriella, a PwC cégtársa a cég adókonferenciáján elmondta: ilyen intézkedés lehetne a veszteségelhatárolás alkalmazásának megkönynyítése vagy például az állami támogatás és a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek enyhítése. A vállalatok a támogatás, az adókedvezmény igénybevételéhez létszámnövelésre, az árbevétel növelésére tettek ígéretet, amelyek teljesítése most nem tőlük függ. A PwC szerint meg kellene hosszabbítani a teljesítési határidőt, hogy a vállalatoknak ne kelljen visszafizetniük a támogatást. Ez segítene a beruházási kedv megőrzésében. (MTI)

Gumigyáravató Tatabányán