A trend nem változott, pedig már nagyobb piacaikon is esett a kereslet. Az év első kilenc hónapjában az Egyesült Államokban 8,8, Kanadában 21,3, Közép-Amerikában 9 százalékkal kevesebb japán márkájú autó kelt el. A többi térségben viszont jelentősen nőttek eladásaik, igaz, kontinensen belül is jelentősek az eltérések: az Európai Unióban eladott 197 ezer autó 7 százalékos mínuszt, a kontinens teljes piacán értékesített 434 ezer darab 19,1 százalékos többletet jelent. A Közel-Keleten 32,2 százalékkal, Ázsiában 22,2 százalékkal több japán márkájú autó kelt el, ami Indiában és Kínában a helyi gyártásnak köszönhető. A harmadik negyedévben a Nissan 38,1 százalékkal, a Mazda 19,6 százalékkal növelte exportját tavalyhoz képest.

Az idei harmadik negyedévben 1,2 millió személyautó kelt el Japánban, ahol továbbra is a minik, és azok között is a Suzuki Wagon R a legnépszerűbb, ebből 47,7 ezer, a második helyezett Honda Fit (Európában Jazz néven forgalmazott) modellből 44,4 ezer kelt el. A toplistán két Daihatsu, majd két Toyota következik.

Japánban az első kilenc hónapban 8,97 millió személyautó és teherkocsi készült, ami tavalyhoz képest félmillió darabos növekedést jelent. A gyártók listáján a Toyota vezet 3,14 millióval az 1,04 millió darabos Nissan előtt. A növekedésben a közel húszszázalékos és 854 ezer darabos Mazda az első.

A Japánban regisztrált 57 millió személyautóból minden harmadik szupermini: ebbe a kategóriába a 660 köbcentiméteresnél kisebb, olykor 360 köbcentiméteres, 3,4 méternél rövidebb, 1,48 méternél keskenyebb és 2 méternél alacsonyabb személygépkocsik tartoznak. Népszerűségüket a takarékosságra ösztönző adózási rendszer és a helyhiány magyarázza. Japánban már évek óta nem az autó megvásárlása, hanem tárolása a legnagyobb gond, ennek ellenére egy év alatt egymillióval bővült a járműpark.