Élénkítsen, aki tud
Az intézkedések zömét persze válság nélkül is ösztönözni kellett volna. - Konzultáltunk és konzultálni fogunk, hogy időben, de időlegesen és a lisszaboni versenyképességjavító programhoz illeszthetően, a lépéseket koordinálva válaszoljunk a pénzügyi válság egyre nyomasztóbb gazdasági hatásaira - ezt az üzenet küldte tegnap José Manuel Barroso bizottsági elnök és Joaquín Almunia pénzügyi biztos, amikor bejelentette, hogy az EU 200 milliárd euróra, a huszonhetek nemzeti össztermékének 1,5 százalékára tehető élénkítési tervet terjeszt elő, amelyet a decemberi csúcson az állam- és kormányfők jóváhagyhatnak. Nem derült ki viszont pontosan, miből is jön össze ez a keret, amelyet kedden még 130 milliárdra, vagyis egyszázalékosra tettek a brüsszeli elemzők. Miután kedd este kiderült, hogy az Egyesült Államokban a jegybank nyolcszázmilliárd dollárral (több mint hatszázmilliárd euróval) segíti a hitelezés újraindulását, a bizalom helyreállítását, a tegnapi bizottsági ülésen megemelhették az összeget, hogy ne legyen túl nagy a különbség.
A tagállamok egy része már tett felajánlásokat, más része még gondolkodik, de nekik kell állni a kétszázból százhetvenmilliárdot. A maradék harmincból tizenötöt az Európai Beruházási Bank (EIB) kínál kölcsön formájában, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak, a másik tizenötöt az uniós büdzséből préselik ki, amelyben azonban alig van mozgástér. El nem költött pénzeket söpörnek össze, átcsoportosítanak, előre hoznak kifizetéseket és előtérbe helyezik az előfinanszírozást. A szociális, kohéziós, strukturális alapokból jöhet most gyorsan több pénz, jórészt olyasmire, amire egyébként is költene az EU, csak eddig nagyon lassan haladt a tervek jóváhagyásával. A célok felsorolásából ez egyértelművé válik, Almunia tíz pontba sűrítette őket.
Korábban meghirdetett céljait most mentőkötélként dobja a bizottság a tagországok közé. Szeretnék fenntartani annak látszatát, hogy minden szabály, amelyet most a tagországok kényszerűen áthágnak, teljesen rendben van, s nagyjából két év múlva a folyamatok viszszaterelhetők a normál kerékvágásba. A stabilitási paktumról, s az abba 2005-ben beépített rugalmasságról tegnap is hosszan értekezett Almunia, hiszen nyilvánvaló: jövőre és 2010-ben jó néhány ország túllépi a költségvetési hiány plafonját, azaz a GDP három százalékát. A rendkívüli időkre tekintettel ezt rugalmasan kezelik majd, folyamatos lesz a konzultáció. Barrosóval együtt azonban egyértelművé tette: azok az országok, amelyek pénzügyi helyzete rossz, nem élhetnek a költségvetési élénkítés eszközével, számukra az alapok átcsoportosítása, a többiek lendülete adhat segítséget. Sem a Nemzetközi Valutaalap, sem az unió nem azért adott és ad hitelt, hogy az érintettek azt elköltsék, hangoztatták. Ezzel behatárolták Magyarország, Lettország, s még néhány állam mozgásterét.
A Bizottság mindenképpen szeretné elérni, hogy a tagországok összehangolják lépéseiket. S minthogy minden uniós államnak más és más a helyzete, a megoldás is sokféle lehet. Azaz, ahol áfát csökkentenek a fogyasztás serkentésére, jól teszik, ha az ötlet beválik. Ahol más intézkedéseket vezetnek be, az is rendben van. A nehéz helyzetben talán elfogadják a helyi szolgáltatásoknál alkalmazható csökkentett áfát, ez segítheti a foglalkoztatás szintjének őrzését, esetleg javítását.
Az egyes országok lépéseit folyamatosan egyeztetik, három hét múlva részletes elemzést is készít a Bizottság. A pénzügyminiszterek a jövő héten találkoznak, aztán következik a csúcstalálkozó, ahol az egészre rábólinthatnak az állam- és kormányfők, akiknek nemcsak a válsággal, hanem az esetlegesen egymást kioltó nemzeti intézkedések rémével is szembe kell nézniük. Ez a közös érdek. Az utóbbi hetekben, napokban folyt vitákat - az áfacsökkentésről, az állami támogatásról vagy a költségvetési hiányról - ennek alá kell rendelniük. Különben nemcsak a gazdaság, hanem az unió is válságba kerül.
A mentőcsomag céljai tíz pontban
1. Foglalkoztatás támogatása.
2. Munkaerő-kereslet támasztása, megfontolandó a közterhek csökkentése.
3. Hozzáférés a hitelhez, itt jön a képbe az EIB.
4. Adminisztrációs terhek mérséklése.
5.Infrastruktúra fejlesztése: utak, vasutak, energiahálózatok.
6. Energiahatékonyság növelése az épületek szigetelése révén, azaz az építőipar serkentése.
7. A "zöldtermékek" népszerűsítése, akár áfacsökkentéssel.
8. Beruházás a kutatás-fejlesztésbe, innovációba és oktatásba.
9. A tiszta technológiák előtérbe helyezése az autógyártásban - erre kaphatnak pénzt a gyárak.
10. Nagy sebességű internet mindenkinek.
Gyorsabb előleget akar Bajnai
Az EU területfejlesztési miniszterei azt kezdeményezik, hogy a brüsszeli bizottság jóváhagyásával a válságkezelés és a gazdaságélénkítés érdekében gyorsított ütemben csoportosítsák át a strukturális alapokat - közölte a szakminiszterek Marseille-ben tartott tanácskozása után Bajnai Gordon. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagot dolgozott ki, amelynél számolt azzal, hogy a 2007-2013-ra meghirdetett strukturális alapokból már 2009-ben hozzájuthatnak EU-forrásokhoz a magyar vállalkozások.
A magyar kormány azt kéri Brüsszeltől: gyorsítsa fel az előlegek kifizetését, járuljon hozzá ahhoz, hogy a magyar költségvetés több előleget folyósítson a pályázóknak annak érdekében: minél előbb megkezdhessék beruházásaikat. (MTI)
