A lapunk által megkérdezett három legnagyobb és együttesen - a nettó eszközérték alapján - a piac csaknem kétharmadát lefedő ingatlanalapot tegnap nem rohanták le a befektetési jegyüket visszaváltani szándékozó ügyfelek. A többségnek inkább az szeghette kedvét, hogy az alapok az eddigi három helyett ezentúl alapesetben kilencven forgalmazási napra fizetnek, így nem tudják megtakarításaikat azonnal kivenni, hogy azt bankbetétekben kamatoztassák. A kilencven nap ugyanis azt jelenti, hogy, ha valaki például tegnap adott megbízást befektetési jegyének visszaváltására, április elején jut majd pénzéhez.

A jelenlegi viszonylagos béke azonban hamar semmivé válhat. Az Erste ugyanis decembertől átáll a harmincegy napos fizetésre, míg a Raiffeisennél a tervezett zártvégűvé alakulás gyorsíthatja fel az elszámolás folyamatát. Ha ugyanis az utóbbi alapnak sikerül az átalakulást április előtt lezongoráznia, akkor azokat a befektetőket, akik nem kívánnak részt venni a zárt alapban és visszaváltanák jegyeiket, hamarabb kifizeti a Raiffeisen (amely egyébként, miután zártvégű lett, tőke- és hozamgaranciát nyújt majd ügyfeleinek).

A PSZÁF-nek az alapkezelők most naponta szolgáltatnak adatokat a tőkekivonásról, így ha szükséges, a felügyelet azonnal be tud avatkozni. (H. B.)

A Raiffeisenen kívül eddig csak a MAG Ingatlanbefektetési Alap jelezte, hogy zártvégűvé alakul. Ez az alap is lehetőséget ad a befektetési jegyek visszaváltására azoknak az ügyfeleknek, akik nem szeretnék kivárni a tervezett négyéves futamidő végét.