Obama is csomaggal készül
Hatványozottam érvényesül a lavina-effektus az amerikai gazdaságban. Újabb és újabb pontokon van szükség beavatkozásra, a kormány, illetve a megválasztott elnök pedig különböző mentőcsomagok mellett kötelezi el magát. A nagy autógyárak, a detroiti hármak részéről várt 25 milliárd dollár támogatást egyelőre függőben hagyta a Kongresszus, és egy hét múlva veszi elő újra a kérdést. Annak esélye pedig elhalványult, hogy még az idén gazdaságélénkítő csomagot fogadjanak el. Az egy héttel ezelőtti G20 csúcson senki nem vállalt erre kötelezettséget, és úgy tűnt, a Kínában bejelentett 586 milliárd dollárral senki nem tud majd versenyezni.
Nem így történt: a tervek szerint a Kongresszus a jövő év elején, január második felére, Barack Obama beiktatására előkészíti az élénkítés terveit. Ennek összege immár jóval túlmegy azon a 175 milliárdon, amelyet a megválasztott elnök még a kampányban mondott - még akkor is, ha hozzáadjuk az év elején már jóváhagyott 124 milliárd dollárt. Közgazdászok és Obama gazdasági tanácsadói egyaránt több száz milliárd dolláros elkötelezettség szükségességéről beszélnek, ahogy az egyre mélyülő recesszió mellett a deflációs félelmek is erősödnek. Az adókedvezményekkel a teljes program akár 700 milliárd dollár is lehet. Obama arról beszélt: 2,5 millió állást kíván teremteni, illetve megtartani elnöksége első két évében. Szó van egyfajta New Dealről, nagy infrastrukturális beruházásokról, közmunkaprogramról, közvetlen munkahelyteremtésről.
- Újra munkába állítjuk az embereket, hogy újjáépítsék omladozó útjainkat, hídjainkat, modernizálják iskoláinkat, amelyek nem felelnek meg gyerekeinknek. (Az Obama-házaspár a minap magániskolát választott lányainak Washingtonban, miután végiglátogatták a főváros lerobbant közoktatási intézményeit - a szerk.). Létre kell hozni szélfarmokat, üzemanyag-gazdaságos autókat, alternatív energiatechnológiákat, amelyek megszabadíthatnak bennünket a külföldi olajtól való függőségtől, és versenyképesnek tarthatják meg gazdaságunkat az elkövetkező években - fogalmazott a megválasztott elnök.
- Az ember soha ne hagyjon kárba veszni egy súlyos válságot! - ironizált Rahm Emanuel, Obama leendő fehér házi stábfőnöke annak kapcsán: a helyzet annyira rossz, hogy itt a kiváló lehetőség az alapos változtatásra. Ezzel együtt a masszív költekezéssel kapcsolatban vannak félelmek, a deficit ugyanis közelít az ezermilliárd dollár felé. A teljes válságkezelés költsége a tervezett lépésekkel együtt immár megközelíti a 2800 milliárd dollárt. Obama programjában szerepel egy háromezer dolláros adóhitel is, amit a munkaadók kapnának minden egyes új dolgozó után. Az amerikaiak azonban a jelek szerint egy be nem tartandó kampányígéretet is elkönyvelhetnek. Mint Obama jobbkeze, az őt a Fehér Házba is elkísérő David Axelrod elmondta, a megválasztott elnök mérlegeli, hogy mégse törölje el az évi 250 ezer dollárnál többet keresők adókedvezményét, amelyet a Bush-kormány 2010 végéig hagyna futni.
Újabb mentőövet dobnak a Citigroupnak
A korábban adott 25 milliárd dolláron felül az amerikai kormány újabb 20 milliárddal siet a bajba került Citigroup segítségére, sőt 300 milliárd dollárig kész lehet mérgezett papírjai - azaz kétes értékű jelzáloghitel-származékai -kiváltására. A több mint száz országban 300 ezer embert foglalkoztató Citigroupot a fizetésképtelenség fenyegeti, miután bizalmatlanság alakult ki körülötte. A múlt héten 52 ezres leépítést jelentettek be. Cserébe a kétezer milliárd dolláros eszközállományú pénzintézetnek számítania kell a mentőövekre mostanában menetrendszerűen ráragasztott cédulával, a cégvezetői jövedelmek, bónuszok korlátozásával. E sorok írásakor nem volt még világos, hogy a 20 milliárdot elsőbbségi részvények vagy opciós jegyek megszerzése révén juttatják a pénzintézetnek - előbbi az adófizetőknek kedvez, mert osztalékot fizetnek utánuk, utóbbi pedig a jelenlegi Citigroup-részvényeseknek. Akik persze nem tolonganak: a papírok az idén 87 százalékot veszítettek értékükből. Egy éve még 30 dollárt adtak darabjáért, most alig négyet.
