Az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége (ÉVOSZ) szervezésében közel kétszáz cég csatlakozott ahhoz a Kölnben elfogadott nyilatkozathoz, amelynek aláírói a korábbi ellenőrzési gyakorlat visszaállítását, a felülvizsgálati kérelmek pozitív elbírálását kérik az APEH vezetőitől. Támogatják az ÉVOSZ kompromisszumos indítványát, amely - figyelembe véve a nemzetgazdaság nehéz költségvetési helyzetét és a vállalkozások piaci lehetőségeit is - a tartós külföldi foglalkoztatás esetén a járulékalapot a magyarországi minimálbér duplájában határozná meg.

A kölni nyilatkozatot aláíró Tukacs Béla közel negyven éve van jelen a német piacon. A budapesti vállalkozó úgy érzi, most lehúzhatja a rolót, s szélnek eresztheti háromszáz alkalmazottját. A korábban technológiai csőszerelést végző, újabban húsipari szakmunkásokat közvetítő Tukacs cégén, az Intersolidon ugyanis az APEH - bírságokkal együtt - 150 millió forint tb-járulékot akar behajtani.

- Hiába kértem, hogy legalább a bírságokat engedjék el, a hivatal egyelőre hajthatatlan - nyilatkozta lapunknak Tukacs, aki ügyében Gyurcsány Ferenc kormányfőnek is írt már.

Halmos Sándor cégétől, az Investmonttól is bírságokkal együtt 150 millió forintot kér számon az APEH, a vállalkozó szerint úgy, hogy a követelésnek nincs egyértelmű jogszabályi háttere. - Míg a 2005-ös évben az adóhivatal nem kifogásolta a járulékfizetési rendszert, egy évvel később teljesen más álláspontot képviselt. A béren túl is minden jövedelmet, így a költségtérítéseket is munkajövedelemnek tekinti, miközben a dolgozók Németországban már fizetnek jövedelemadót. Az APEH követeléseit képtelen vagyok kigazdálkodni, ilyen körülmények között lehetetlenség vállalkozni - kesergett Halmos, akinek gépészeti berendezéseket szerelő, száz főt foglalkoztató cége tavaly mintegy 600-700 millió forintos forgalmat ért el.

A magyar vállalkozások németországi szolgáltatásexportértéke tavaly közel 300 millió eurót tett ki. Európa vezető gazdaságában mintegy háromszáz magyar vállalkozás folytat szolgáltatási tevékenységet. Az ÉVOSZ hangsúlyozza: a kölni nyilatkozat aláírói olyan cégek, amelyeket a múltban a magyar és a német hatóságok rendszeresen ellenőriztek, s nem találtak kifogásolnivalót működésükben. A külföldi telephellyel rendelkező cégeknél kampányszerűen elindított APEH-ellenőrzések ugyanúgy kiszorítják a német piacról a vállalkozásokat, ahogy azt a német vámhatóságok a SoKo Bunda és a SoKo Pannonia néven elhíresült túlkapásaikkal próbálták.