A kereslet és a kínálat feszült viszonyára, valamint a klímaváltozás elleni küzdelemben vállalt feladatokra alapozza az energiastratégia megújítását célzó csomagját az Európai Unió végrehajtó testülete, a bizottság. Az unió energiaigényének nagyjából ötven, gázszükségletének hatvan százaléka importból - Oroszországból, Norvégiából és Algériából - származik, a bizottság azt javasolja, hogy az unió építsen több szélerőművet, például az Északi-tengeren, s az ott termelt energiát a mederbe fektetett vezetékeken jutassa el szárazföldre, kösse össze a tagországok energiahálózatát, s mindenképpen vonja be a balti államokat, hogy azok ne váljanak zsarolhatóvá. Javítaná a kapcsolatokat a franciák által szorgalmazott Mediterrán Unió tagjaival, melyek területe - például parlamenti képviselők felvetése szerint - különösen alkalmas szélerőművek telepítésére. A déli gázfolyosó kiemelt terv, s nemcsak a Kaszpi-tenger térségének gázvagyonára számít az EU, hanem a Közel-Keletére is. Irak valamikor partner lehet, Irán viszont politikai okokból szóba sem jöhet - egyelőre. A tervben helyet kapott a cseppfolyósított gáz importjának és tárolásának támogatása is.

A stratégiai olajkészletek mennyiségét az Egyesült Államokhoz és Japánhoz hasonlóan az EU is hetente közli majd, ezzel az árakat is szeretné hatékonyabban befolyásolni. De a hatékonyság egyébként is kulcsszó: az unió csak akkor tud megfelelni azon szándékának, hogy húsz százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást és a fogyasztáson belül húsz százalékra növeli a megújuló források arányát, ha takarékoskodik és korszerű eszközöket használ. A gazdasági válság enyhítésére ajánlja például a bizottság az épületek hőszigetelésének felújítását, s az új izzók kizárólagos gyártását és forgalmazását.

(Holnap délelőtt az energiapiac jövőjéről tart konferenciát a Népszabadság a Ramada Plaza Budapest Hotelben.)