A '20-as '30-as évek törvényhozására volt jellemző, hogy a képviselők addig nyújtottak be újabb és újabb módosításokat egy készülő jogszabályhoz, amíg a jogalkotó belefáradt, és végül elmaradt a törvény változtatása, megalkotása. Hasonló történik most a közbeszerzési törvénnyel is. A jogszabály tervezett változtatásához több mint kétszáz módosító indítvány érkezett, de a törvénymódosításhoz benyújtott módosító indítványokat is több körben módosítanák a képviselők. A házbizottság hétről hétre elhalasztja a szavazást a módosításokról, így aztán a végszavazás is tolódik. Legutóbb a múlt hét hétfő délelőtt döntött úgy, hogy a délutánra meghirdetett szavazás elmarad, és ma vagy holnap tartják meg. A közbeszerzési törvény módosításáról szóló anyagot május ötödikén nyújtotta be az igazságügyi minisztérium, azaz több mint fél éve megy a huzavona.

A jogszabály lassú haladásának az az oka, hogy az ellentétes lobbiérdekek nem bírnak egymással. A célkeresztben az ügyvédek állnak, akik jelenleg mentességet élveznek a közbeszerzés hatálya alól. A hivatalos közbeszerzők szerint azonban a verseny szabályainak nem felel meg, hogy miközben nekik ajánlatot kell beadniuk a megpályáztatott munkákra, mások baráti, ismertségi alapon is hozzájutnak akár több száz millió forintos megbízásokhoz.

Az idő az ügyvédeknek dolgozik, hiszen ahogy telnek a napok, úgy állítanak maguk mellé újabb és újabb képviselőket. A múlt héten például Lakos Imre (SZDSZ) vonta vissza két, Végh Tiborral (MSZP) közös módosító indítványáról az aláírását. Azokról a beadványokról van szó, amelyek az alapvető változást jelentenének az ügyvédeket érintő szabályozásban. Információink szerint a szocialista frakció támogatja az indítványt, és Végh Tibor tartja magát a kezdeményezéséhez. A módosító indítványok még a koalíciós időkben készültek.

A javaslatokkal azt szeretnék elérni, hogy miként azt az uniós szabályok is előírják, a közbeszerzési törvényből töröljék az ügyvédek általános mentességét, és a közösségi értékhatár (68 millió forint) felett nekik is ajánlatot kelljen adniuk, ha el szeretnének nyerni egy munkát. A kisebb értékű megbízások a mentességet azzal indokolják, hogy a gyors kiválasztással hatékonyabbá tehetők azok a közbeszerzési eljárások, amelyekben kötelező a közreműködésük. Az indokolás szerint az egész módosítás lényege az lenne, hogy az ajánlatkérő biztosítsa a verseny tisztaságát, és a közpénzekkel gazdálkodás átláthatóságát. Utóbbi területeken ugyanis nem lehet a bizalmi szolgáltatás mögé bújni.

- Nem akartam túllőni a célon - mondta lapunknak Lakos Imre, amikor azt kérdeztük tőle, miért vonta vissza az aláírását a módosító indítványról. Hozzátette, megbeszélte, és több ponton el is elfogadta a Budapesti Ügyvédi Kamara érvrendszerét, és ennek szellemében döntött. Úgy látja, az indítványban keverednek a közbeszerzési tanácsadói és az ügyvédi kategóriák, és az sem jó kezdeményezés, hogy generálisan szüntessék meg utóbbiak mentességét. Nem ez volt ugyanis az alapvető cél - tette hozzá. Azzal ő is egyetért, hogy a közösségi értékhatár felett mindenkit versenyeztetni kell. Azt azonban nagyon pontosan meg kell határozni, mely ügyvédi tevékenységre nem szabad közbeszerzést kiírni, mert - ahogyan mondta - elfogadja a kamara álláspontját, miszerint bizalmi szakmáról van szó.

Össztűz alatt a képviselők

Lapunk információja szerint nem Lakos Imre az egyetlen országgyűlési képviselő, akit levélben vagy személyesen megkerestek az ügyvédek képviselői. Az ellen az ügyvédeknek sincs kifogásuk, hogy versenyeztessék őket, csak szerintük ezt a közpénzzel gazdálkodóknak nem a közbeszerzési törvény, hanem a megrendelő által alkotott belső szabályrendszer szerint kellene megtenniük. Vagy ha ez nem megoldható, akkor majd maga az ügyvédi szakma szabályozza a folyamatot. Magyarul hadd döntsön egy állami cég vezetője, vagy egy köztisztviselő, egy polgármester arról, hogy kit bíz meg az uniós értékhatár feletti megbízással is. Sokszor elhangzott érv az is, hogy a közbeszerzési törvény nem a legjobb, hanem a legolcsóbb szolgáltatás beszerzését támogatja. Valójában a jogszabály az összességében legkedvezőbb ajánlatot mondja ki nyertesnek, amelyben az ár nem az egyetlen feltétel. Az éppen a kiíró feltétele, hogy melyik szempontot hogyan súlyozza az elbíráláskor.

Száraz pecsét