Ukrajna "államvonalasította" a magyar áramexportot
A Corinthia Grand Hotel Royal báltermében mutatkozott be az ukrán áramot Magyarországra szállítani szándékozó, Energy Capital Trade-ről Ukrenergy Trade-re (UT) keresztelt magyar cég. Az ünnepségre az adott okot, hogy a társaság az ukrán állam többségi tulajdonába került, egyszersmind több áramot szeretne forgalmazni.
Az UT eddigi fő, mostantól kisebbségi tulajdonosa, az ukrán Vaszil Becsvarzs a Népszabadságnak kifejtette: idén 450 megawatt (MW) áramot szerettek volna behozni, ám a magyar állami rendszerirányító, a Mavir csupán 105-re adott nekik lehetőséget. Pedig a vezetéken lenne hely a hiányzó mennyiségnek. Ezért Magyarországon és az unió bíróságánál beperelték a Mavirt. Becsvarzs úgy vélte, annak kellene zöld utat engedni, akinek ténylegesen van villamos energiája. Bízik abban, hogy 2009-re már megkapják a lehetőséget a behozatalra. Leszögezte: hazai vevőik, mint például az Audi, a Volkswagen vagy a BorsodChem, nemritkán szlovák vagy román kerülő úton kénytelenek hozzájutni az áramhoz, ami így 15 százalékkal drágább, mint ha azt egyszerűen átengednék az ukrán-magyar határon. Szerinte a hazai áramtermékek csupán az UT akadályoztatása miatt megawattóránként 65 euró helyett 70 euróba kerülnek.
A két szám közötti 345 MW "gazdájára" könnyen ráakadhatunk. Kapolyi László szocialista kötődésű vállalkozó cége, a System Consulting ugyanis idáig ennyi áramot hozott be Ukrajnából Magyarországra. Ám a szállítások április óta lecsökkentek, olyannyira, hogy most a cég csak jelképes, 5 MW-t kap. Pedig Kapolyi többször hangsúlyozta, hogy az eredeti mennyiségre 2015-ig érvényes szerződése van. Hazai vevője, a központi nagykereskedelmet végző állami Magyar Villamos Művek (MVM) korábban azt nyilatkozta: a System Consulting-behozatal az egyik biztosítéka az alacsony lakossági áramárnak. Igaz, az MVM egyelőre nem közölte, hogy ennek kiesése miatt emelkednének a tarifák. (Mint ahogy a magyar felek a szállítások megcsappanását sem jelentették be.) Tari Gábor, a Mavir vezérigazgatója pedig nemrég leszögezte: a kvótákat az ukrán rendszerirányítóval együtt egy évre előre állapítják meg, így a 2008-ason év közben nem változtathatnak. 2009-re vonatkozólag nyitott az egyeztetésre, de mivel a System-szerződés él, úgy vélte, annak is helye van a vezetéken.
Erősen sejthető, hogy ami többletként megjelent az UT kínálatában, azt eddig Kapolyi kapta meg. Erről azonban Becsvarzs nem tud. Leszögezte, hogy az UT saját friss többségi tulajdonosától, az ukrán állami külkereskedőtől - némileg az MVM ukrajnai megfelelőjétől -, az Ukrinterenergótól (UIE) vásárol. Azt nem tudja, hogy az UIE honnan szerzi be a többletáramot. A System Consulting esetleges jogi problémáiban az UT nem érintett - szögezte le.
Andrij Ivancsuk, az UIE vezetője a System Consulting-szerződés kapcsán lapunknak leszögezte: annak egyetlen feltételét sem sértik meg. Tény ugyanakkor: több fontos elemről, mint az ár, a mennyiség és a minőség, nincs megállapodás. (Azt korábban Kapolyi László is említette, hogy e tekintetben évente újra szokták tárgyalni a feltételeket.) Ivancsuk megerősítette: az érintett cégekben meg kívánják venni befektetőtársuk kisebbségi csomagját. Becsvarzs viszont lapunknak kifejtette, megmaradt tulajdonrészét nem szándékozza eladni. A részvényügyletek áráról nem nyilatkoztak.
Mind Ivancsuk, mind Becsvarzs hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az ukrán áram ne "közvetítőkön" át jusson el Magyarországra. Az UT eme logika szerint nem az, mert többsége az ukrán államé. A cég további forgalomnövekedést céloz, vagyis bizonyára újabb áramtermelő források szabadulhatnak fel a számára.
Becsvarzs szerint egyelőre nem időszerű az a kérdés, hogy árambehozatalukból - a Systemhez hasonlóan - a magyar lakosság számára is szolgáltassanak. Habár a jogszabályok elvileg megengednék, ennek továbbra is technikai akadályai vannak. A közvetetten az egész lakosságot ellátó MVM-mel hamarosan felveszik a kapcsolatot. Ám mivel az MVM is egy közvetítő, az állami társaság kapcsán komplex együttműködésben - információnk szerint közös ukrajnai beruházásokban - gondolkodnak. Hozzáfűzte: alapvető céljuk, hogy olcsó árammal lássák el Magyarországot. Üzletemberként azonban megoldandónak tartja azt a kérdést, hogy a lakossági szállításokon miért kellene veszteségeket vállalnia.
Annak kapcsán, hogy a Systemnél olcsóbbak-e vagy drágábbak, utaltak Oleg Bugajov ukrán energetikai miniszterhelyettesre, aki a közvetítők kiiktatása révén alacsonyabb árakat ígért. A konkrét tarifa egyelőre üzleti titok. (A váltás ukrán ellenzői szerint Becsvarzs érdekeltségei a System eddigi tarifájánál kevesebbért kapják az áramot.)
A potenciális érintett magyar hatóságok, illetve az MVM részéről hivatalosan senki nem képviseltette magát a rendezvényen.
Bonyolult nemzetközi cégviszonyok
A svájci Korlea Invest AG - amely a híradások szerint 80 százalékban Vaszil Becsvarzs tulajdona - honlapja alapján két magyar társaságot birtokol, az Energy Capital Zrt.-t és az Energy Capital Trade Zrt.-t. A 2006-ban alapított Energy Capital továbbra is 100 százalékban a Korleáé marad. Hírek szerint több éve ez a cég hoz be áramot a szintén ukrán hátterű Dunaferrnek. A 2007-ben alapított Energy Capital Trade-et nevezték át most Ukrenergy Trade-re, és vásárolt benne közvetlen tulajdonrészt az ukrán állami Ukrinterenergo (UIE). A cégpapírok alapján a svájci Ukrenergy Holding AG-nak, amelyben a híradások szerint az UIE szintén többséget vett, egyelőre nincs tulajdonosi kapcsolata a magyar Ukrenergy Trade-del. Nem egyszerűsíti a helyzetet, hogy Svájcban is működik egy Ukrenergy Trade AG. Ez a cég nem szerepel a Korlea leányvállalati listáján, de vezetője a Korlea szlovák képviselője.
Ukrajna határozott szándéka a fokozatos euroatlanti integráció, a felmerülő kérdéseket tárgyalásokkal kell megoldani - fogalmazott kérdésünkre Bogdan Szokolovszkij. Viktor Juscsenko elnök energiabiztonsági főtanácsadója a pénteki ünnepségen az uniós piacra lépés egyik fontos állomásaként üdvözölte az Ukrenergy Trade bemutatkozását. Tudnak a System Consulting problémájáról, amit az érdekelteknek tárgyalásokkal kell megoldaniuk - közölte lapunkkal. Úgyszintén tárgyalni szükséges annak kapcsán, hogy az orosz Gazprom Ukrajna állítólagos tartozásai miatt a gázszállítások leállításával fenyegette meg az uniós transzportnak is utat biztosító Ukrajnát. Bár Szokolovszkij kizártnak tartotta, hogy a szállítások januártól ismét bizonytalanná válnának, leszögezte: az ukrán tárolókban jelentős mennyiségű, kifejezetten exportra szánt gáz áll. Annak kapcsán pedig, hogy Oroszország a Fekete-tenger alatt kívánja átvezetni az uniós irányú Déli áramlat nevű gázvezetéket, kijelentette: ha ez így van, akkor a tenger alatti szakaszról Ukrajnával is egyeztetni kell.