Ingatlanalapok: újraindul a kereskedés

Az elmúlt napok intézkedéseinek eredményeként hétfőn az ingatlanalapok döntő része újrakezdi működését - jelentette be Varga Csaba, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgatója. Mint ismert, a felügyelet november 7-én tíz kereskedési napra felfüggesztette a nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmazását, miután a befektetők rövid idő alatt olyan sok pénzt vettek ki, hogy az már több alap fizetőképességét is veszélybe sodorta.

A "kényszerpihenő" jót tett, mára az ingatlanalapok 95 százaléka tartalmilag és formailag is képessé vált a folyamatos üzletmenetre, miután megváltoztatták a forgalmazási szabályzatukat, illetve életbe léptettek olyan módosításokat, amelyek a befektetési jegyek újbóli adásvételét lehetővé teszik. A maradék 5 százalék olyan kisebb alapokat foglal magába, amelyek mögött nem áll valamilyen nagy, tőkeerős anyabank. Velük most is tárgyalnak arról, hogyan tudnák biztosítani a befektetési jegyek forgalmazását. Amennyiben ezek a megbeszélések nem hoznak eredményt, további 180 napra felfüggeszthetik az üzletmenetüket. De a PSZÁF-nak más eszközök is rendelkezésére állnak, hogy a befektetők védelmére keljen. Varga Csaba négy ilyen lehetőséget vázolt fel: e szerint a kisebb alapok átadhatják eszközeiket egy másik alapnak, zárt végűvé válhatnak, egy másik alappal egyesülhetnek vagy létrehozhatnak egy zárt végű alapot, amely ezt követően megveszi tőlük a portfóliójukat. Az előzőekhez Szalai Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke hozzátette: az, hogy ezekkel a kisebb alapokkal a PSZÁF továbbra is tárgyal, nem jelenti azt, hogy az itt elhelyezett pénzek veszélyesebb helyen lennének, mint a más ingatlanalapokban lévők. Szalai hangsúlyozta, hogy a tíznapos szünet alatt a tőkepiaci törvény módosítását is elfogadták. E szerint az ingatlanalapok az eddigi tíz helyett portfóliójuk értékének ötven százalékáig vehetnek fel hitelt, amelyet akár likividitásuk biztosítására is felhasználhatnak. Gyors kifizetést mindezek ellenére nem lehet várni. A felfüggesztés elrendelésekor megfogalmazott PSZÁF-ajánlásnak megfelelően az alapok úgy módosították szabályzatukat, hogy alapesetben kilencven napra fizetnek. Aki hamarabb szeretne a pénze egy részéhez hozzájutni, lombardhitelt vehet fel. Nem biztos, hogy ezzel jól jár. ezeknek a kölcsönöknek a kamata ugyanis rendkívül magas, így befektetéseinek egy-két éves hozamát is elvesztheti az, aki ezt a gyorsított kifizetési megoldást "használja".

A Raiffeisen máris rövidre zár

A harmadik legnagyobb hazai piaci szereplő, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. azonnal kihasználja a módosított tőkepiaci törvény adta lehetőségeket, és megteszi az ingatlanalapjának zártkörűvé válásához szükséges lépéseket. Az átalakítás előtt a befektetőknek lehetőségük lesz jegyeik visszaváltására, amenynyiben a zárt végű alapban nem kívánnak részt venni. Aki továbbviszi itt elhelyezett megtakarításait az új zárt végű alapba, annak - továbbra is - tőke- és hozamgaranciát nyújtanak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.