Állami mosodában az offshore pénzek?
- Kamarákkal, érdekképviseletekkel folytatott megbeszéléseken többször is felmerült az elmúlt években, hogy valamilyen módon haza kellene csalogatni azt a pénzt, amit külföldi offshore cégekben tartanak magyarok - mondta lapunknak Podolák György (MSZP), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke. Ennek a meglépésére azonban szerinte eddig nem volt politikai bátorság. Jelen esetben az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslatról van szó, amelyről a Napi Gazdaság számolt be először. E szerint a 2009. június 30-ig hazautalt és állampapírba fektetett külföldi tőke 75 százaléka leírható lenne a társasági adóból és a cég különadójából. Az adókedvezmény feltétele, hogy a hazautalt osztalék, részesedés vagy tőke legalább felét a tulajdonosok két évig magyar állampapírban tartsák. A személyi jövedelemadó-törvény szerinti 25 százalékos osztalékadót azonban ki kellene fizetniük az érintetteknek.
Az uniós szabályok miatt a kedvezmény nem alkalmazható az andorrai, a monacói és a liechtensteini bejegyzésű offshore cégekre, illetve a bűncselekményekből származó jövedelmekre.
Az már más kérdés, ki és mi alapján dönthetné el, hogy az a bizonyos összeg vajon miből származik. A tervezet szerint ugyanis az adóhatóság nem tekinthetné vagyongyarapodásnak az osztalékot felvevő magánszemélyeknél az érintett összeget. Tehát pusztán azért, mert valaki ily módon jut milliárdos összeghez, nem vehetné őt elő az APEH. Vagy ha például egy ingatlan miatt indítanak nála vagyonosodási vizsgálatot, ha igazolja, hogy ebből a pénzből vette a gyanússá vált ingatlant, tisztán távozhatna az adóhivatalból - legalábbis ez valószínűsíthető az indítvány alapján. De az érintett cégeknél is levédenék a módosítást támogató honatyák az offshore pénzeket, az APEH ezeket sem egy áfa- vagy társaságiadó-vizsgálatnál nem vehetné elő. Sőt büntetőeljárást sem kezdeményezhetne e pénzek kapcsán.
- Gyarapítani kell a költségvetés bevételeit, szükség van erre a pénzre - indokolta Podolák György a javaslatot. Legalizált tőkéről van szó, amit szigorú feltételekkel lehet hazahozni - állítja. - Az is látszik, hogy a magyar állampapírpiac iránt jelenleg nincs túl nagy érdeklődés, a magas kamatok ellenére sem - tette hozzá.
A javaslat, hacsak tényleg nem áll mellette valódi ötpárti konszenzus, és nem dolgozzák át végrehajtható színvonalra, szinte biztosan elődei sorsára jut, és szép lassan elsüllyed az irományok között.
Válságenyhítésre nem elég
Senki nem tudja ma megmondani, hogy valójában mennyi pénzről van, illetve lehet szó. Ez az egyik nagy probléma a parlament előtt lévő amnesztiajavaslattal - mondja Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young tanácsadó cég adószakértője. Eddig ugyanis nem készült olyan, tudományos megalapozottságú szakértői anyag, amely hitelt érdemlően becsülné a külföldi offshore cégekben heverő, eredendően magyar vagyon nagyságát. Márpedig egy ilyen intézkedést legfeljebb akkor tartana indokoltnak a szakértő, ha abból olyan mennyiségű pénzre tenne szert az állam, hogy azzal túllendüljön az ország a gazdasági válság első nehézségein. Ez azonban a jelen esetben aligha várható.
Az elvileg öt párt támogatását élvező javaslat több sebből vérzik: Vámosi-Nagy szerint egyszerűen értelmezhetetlen a vagyonosodási vizsgálat letiltására vonatkozó rendelkezés. (Valószínűleg a javaslatban szereplő mondat, amely szerint nem tekinthető vagyongyarapodásnak, ha valaki így "honosítja" külföldre menekített, korábban megszerzett vagyonát, eleve jogtechnikailag sem alkalmas a kívánt cél elérésére - hogy ezeket a vélhetően milliárdos vagyonokat ne bolygassa az APEH).
A szakértő ezzel együtt alapvetően nem ért egyet az amnesztiajellegű intézkedésekkel, mivel az igazságtalan a törvényesen adózókkal szemben.
Adóamnesztia több körben
Az offshore pénzek Magyarországra csalogatása évek óta téma a politikában. Két évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc meghirdette az Új egyensúly kormányprogramot, amely a többi között ezt a témát is érintette. "Az elmúlt másfél évtizedben magánszemélyek és vállalkozások jelentős vagyont halmoztak fel külföldön. Egyes becslések szerint ezek értéke megközelítheti az 1000 milliárd forintot. Nemzeti érdekünk, hogy ezek a vagyonok újra visszajöjjenek az országba, ezért az EU több országához hasonlóan egyszeri alkalommal, különadó megfizetése mellett lehetővé válna, hogy magánszemélyek és vállalkozások - amnesztia biztosításával - hazautalják eddig külföldön tartott pénzüket."
Eddig az idézet, és nagyjából ennyi, ami történt. A terv ugyanis - amely szerint egyszeri 10 százalékos adó megfizetése mellett hazahozhatók lettek volna a pénzek, és a vagyon gazdájának kiléte is titokban maradhatott volna - még a minisztériumi egyeztetések során elbukott. A koncepció nem tartalmazott elég erős pénzmosás elleni garanciát. Ráadásul félő volt, hogy egyes cégek a több milliós jutalmakat offshore cégeken át utalták volna az alkalmazottaknak, ezzel is kikerülve a személyi juttatásokat sújtó adókat, járulékokat. De akadt más amnesztiaintézkedés is: az APEH által előszeretettel vizsgált céges házipénztárakat lehetett 10 százalékos osztalékadó mellett kiüríteni 2007 első tíz napjában.
Tavaly, amikor a kormány bejelentette a vagyonosodási vizsgálatok szigorodását, 28 ezren (ez nem olyan sok - A szerk.) vallották be eltitkolt jövedelmeiket, hiszen minden szankció nélkül befizethető volt ezek után az adó. Beszédes tény: külföldről akkor sem hoztak haza érdemi vagyonokat. Idén az MDF adócsomagja kapcsán ismét felmerült az adóamnesztia kérdése, amit a kormány is megfontolt, de végül lekerült a napirendről - a szocialista frakció akkor társadalmi és politikai konszenzushoz kötötte egy esetleges amnesztiaintézkedés megszavazását. Arról ugyanakkor nincs pontos képe a hatóságoknak, hogy ez idő alatt milyen mértékben éltek a hazai adózók a külföldi offshore cégekben és magánalapítványokban rejlő "vagyonmentő" lehetőségekkel.
