Bővül és drágul a Tetra-polip
A kormány egy rendeletmódosítással újabb szervezeteknek adta meg a lehetőséget arra, hogy csatlakozhassanak a Tetra technológiájú távközlési rendszerre. A Magyar Telekom érdekeltségébe tartozó Pro-M Zrt. által (idén 11,2 milliárd állami forintért) üzemeltetett hálózat felhasználóinak száma nem éri el az eredeti szerződésben meghatározott 42 ezret, tehát a rendszernek bőven van még szabad kapacitása. Jelenleg 35 ezer felhasználót tartanak nyilván, így az állam majdnem 27 ezer forintot fizet havonta egy készülékre az eredetileg tervezett 22 ezer forint helyett. Ha úgy vesszük: a költségvetés majdnem 1,9 milliárd forintot kidob az ablakon.
Az ésszerűsítést jelentő bővítés tehát javítja a hatékonyságot, de még akkor is pénzbe kerül, ha végül nem lépik túl az eredeti keretszámot. A hálózatot bizonyos számú szervezetre tervezik, tehát minden új belépő pluszfejlesztést jelent, amelyet meg lehetett volna spórolni, ha a tízéves huzavona után kormányzati (megrendelői) szinten átgondoltan készítik elő a Tetra indulását, nem pedig utólag módosítanak a paramétereken. Az önkormányzati tűzoltóságok, közterület-felügyeletek és kiemelten fontos infrastruktúrát üzemeltető cégek, esetleg polgárőrségek feladatai alapján ugyanis már az eredeti, 2005-ös pályázat kiírásakor is tudni lehetett, hogy szükségük lehet az EDR-re. Eddig az említett szervezetek mobiltelefonnal vagy hagyományos URH-készülékkel oldották meg a kommunikációt. Vészhelyzetben azonban gondot okoz, ha nincsenek kapcsolatban a készenléti szervezetekkel. A tragikus kimenetelű 2006. augusztus huszadikai eseményeken például megbénultak a mobiltelefonok, és egyedül az akkor még csak a rendőrség által használt készülékek működtek. A mentők is a rendőrök telefonjait használták.
A Miniszterelnöki Hivatal Készenléti Szervek Irodájának vezetőjétől, Meichl Gézától megtudtuk: az érintett szervezeteknél a Tetra-készülékek használata nem váltja majd ki a hagyományos mobilokat, ezek előnyeit (a legfontosabb a csoportkommunikáció) a vészhelyzetek kezelésekor és más speciális helyzetekben hasznosíthatják majd. A Tetra-készülékek telefonként is használhatók, de ilyenkor túl nagy kapacitást kötnek le a hálózaton, így az ilyen használatra csak kivételes esetben kerülhet sor. A kormányrendelet módosítása egyébként csak a törvényi lehetőséget biztosítja a csatlakozásra, a Pro-M-nek kell meggyőznie a szervezeteket arról, hogy érdemes csatlakozni. Ami a költségeket illeti: a nem "állami" szervezeteknek saját költségvetésükből kell finanszírozniuk a csatlakozást. Tehát például a polgárőrségek, egyesületek így nem kaphatják ingyen a szolgáltatást, mint ahogyan a kiemelt infrastruktúrát üzemeltető magáncégek sem.
A hálózat a jelenlegieken túl mintegy hétezer felhasználót tud kiszolgálni. Az új belépőket a meglévő szabad kapacitások terhére kapcsoljuk be - mondta lapunknak Kozma Béla, az üzemeltető Pro-M Zrt. első embere. Kijelentette: a bővítetés további rendszermódosításokat és fejlesztéseket feltételez, amelyek költségeit valakinek viselnie kell, ezért tárgyalásokat kezdeményeztek a Miniszterelnöki Hivatallal annak érdekében, hogy létrehozzák a működési modellt, és ajánlatot tudjanak tenni az új ügyfeleknek.
Lapunk egyébként úgy tudja: a MEH arra törekszik, hogy a Pro-M az extrabevételből - meghatározott nyereség mellett - úgy fejleszsze a hálózatot, hogy növelje azon területek méretét, ahol külső antenna nélkül is használhatók a kézi készülékek.
Vagyis a bővítés költségeit az új ügyfelek által beszedett díjból finanszírozzák. Nyilván többe kerül, ha a hálózat kapacitását is bővíteni kell. A bázisállomások száma hatvanezer főig teszi lehetővé a bővítést, ha e fölé szalad a felhasználók száma, újakat kell építeni, ami komoly beruházást jelent. Szakértők szerint a bővítés kapcsán az államnak is zsebbe kell nyúlnia, vagy az újaknak adják majd drágábban a szolgáltatást. - Néhány ezer új felhasználóval számolunk, de további felhasználók kiszolgálására is nyitottak vagyunk. Bármekkora forgalmi igényt ki tudunk elégíteni - mondta Kozma Béla, hozzátéve, hogy a kibővített hálózattal már az idén szeretnének elindulni.
Van másik?
A Pro-M a készülékszállításban is érdekelt: egy 2006-os közbeszerzési eljárás nyerteseként a Sagem Magyarország Kft.-vel alkotott konzorciumuk mintegy 28 ezer készüléket szállíthat. A sok vitát kavart eljárásban a versenytársakat arra hivatkozva zárták ki, hogy a készülékek nem felelnek meg az elõírt paramétereknek. Holott a hálózat építésével a Pro-M 14400 EADS készüléket is szállított – miközben épp ezen olcsóbb készülékek „nem feleltek meg”.
Az eljáráson a legdrágább modellek nyertek, s ezekbõl rendelhetnek most az új belépõk is – a keretszerzõdés erejéig. A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint a készülékek árát az EDR-be belépõ szervezeteknek kell kifizetniük. Természetesen azon szervezetek, melyek nem tartoznak a közbeszerzési törvény alá, nem rendelhetnek ebbõl a keretbõl.
A Pro-M tájékoztatása szerint az új belépõk más típusú készülékei is csatlakozhatnak a rendszerhez, ha azok megfelelnek az elõírt paramétereknek. Ajánlanak más telefonokat is, köztük olyanokat, melyeket a korábbi közbeszerzésbõl kizártak. – Jelenleg három szállító telefonjait használjuk a hálózatban. Az ezektõl eltérõ típusú készülékek hálózatra való csatlakoztatása további költségeket jelent, amit a megrendelõnek kell viselnie – közölte Kozma Béla.
