Csak a veszteség biztos a Malévnél

A Malév komoly pénzügyi nehézségeiről már menetrend szerint szállingóznak a pletykák. A cég vezérigazgatója szerint ezeknek nincs alapja, azt azonban elismeri, hogy a légitársaság az idén is többmilliárdos veszteséggel zár.

Határozottan cáfolt minden, a Malév helyzetének esetleges megingásával kapcsolatos feltételezést lapunknak Leonov Péter, a társaság vezérigazgatója. A fizetési gondokról szóló híreket alapvetően tévesnek nevezte. Állítja: a 2007-ben kötött privatizációs megállapodás minden feltételét megtartják, és folytatják a légiflotta kibővítésével kapcsolatos előkészületeket. Újonnan lízingbe vett gépeik leszállítása valóban késik, de ennek szervezési, és nem anyagi okai vannak - szögezte le. Sem a szintén lízingelt, meglévő flotta visszaadása, sem a már bejelentetteken felüli gépértékesítés nincs napirenden - tette hozzá. Tájékoztatása szerint a magyar légitársaság idei vesztesége 7,3 milliárd forint lesz.

A piacon keringő hírek szerint a Malév egyes fizetéseivel akadozik, másokat viszont - így a privatizációs szerződésben vállaltak zömét - pontosan teljesíti. Szó van adó- és reptéri tartozásról, ennek fejében elzálogosított részesedésekről, bérek vontatott folyósításáról. Lehetnek problémák a hitelező bankokkal is. Ezt azonban az egyik nagyhitelezőnél, a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) lapunknak cáfolták, mondván: eddig a Malév - illetve a közbeiktatott, állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft. - rendre fizette a 20 milliárdos hitel kamatait, a tőketörlesztés pedig csak 2017-ben kezdődik. Száraz Gábor, a kft. felett álló állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) szóvivője viszont kérdésünkre megerősítette a HVG-nek mondottakat, miszerint a Malév elmaradt a hiteltörlesztés fedezetével, vagyis a kft.-nek fizetendő bérleti díjakkal. (Ezt a vagyonkezelőben lévő - vagyis állami -, most épp kihasználatlan Boeing-767-es, illetve a Malév márkanév bérletéért kell fizetni. A privatizációs szerződés értelmében ezek fejében a kft., azaz a jogok és a gép már átment volna a Malév tulajdonába, ám ez eddig nem történt meg.) A kérdésre, miszerint hogy fizethet a kft., ha az összeg nem érkezik meg hozzá, névtelen forrásaink úgy fogalmaztak: a két állami cég közötti határidők "nem szorítanak annyira".

A hitelezők közül az asztalra csaphat a sok szálon a Malévhez kapcsolódó másik nagybank, az MFB oroszországi megfelelője, a Vnyesekonombank is. Ez az orosz állami intézet adott Borisz Abramovicsnak 62 millió eurós bankgaranciát a privatizáció lebonyolításához. Akkori nyilatkozatuk szerint ennek fedezetét orosz gépek jelentették. A bank - nem nyilvános szerződések alapján - ezután további hiteleket is adott a Malévnak.

Többen úgy vélik: a Vnyesekonombank, futva a hitelei után, pályázhatna a Malévra vagy annak eszközeire. Ennek eshetőségét Leonov szintén kizárta. A Vnyesekonombanktól kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Abban nagyjából minden szakember egyetért, hogy a Malév továbbműködtetéséhez pluszpénz kell. Ilyen fajta segítőkészség az orosz államon kívül senki másban - így a magyar államban - sem mutatkozik. A magyar állam egyelőre nem áll rosszul: a Malév fizetései iránt tanúsított "türelem" nem jelent veszteséget, és az orosz vevő a magánosítással még így is tízmilliárdos terheket fizetett már ki a magyar állam helyett. Ha azonban a Malév megmaradása a tét, aligha ül ölbe tett kézzel. A kérdés csak az, miképpen tud segíteni anélkül, hogy azt Brüsszelből megvétóznák. A nemzeti légitársasági státusz és az uniós előírások miatt az orosz állam segítsége is csak kerülő úton valósulhatna meg. Elképzelhetők áthidaló megoldások. A Malévet közvetlenül egy magyar cég vette meg, amelynek legnagyobb, de kisebbségi tulajdonosa Abramovics, társa pedig két magyar magánszemély. Jogilag tehát a cég magyar. MNV-s forrásaink szerint a magyar államnak az Airbridge tulajdonosi szerkezetébe nincs beleszólása. Vagyis Abramovics el is adhatná Airbridge-beli részét másnak. A valószínűbb azonban az, hogy az Oroszországban légi érdekeltségeit lényegében már elvesztő üzletember megmarad tulajdonosnak, de döntéseit a Vnyesekonombankkal kötött szerződései alapján már más diktálja majd. Arról is szólnak hírek, hogy orosz oldalról a tőkejuttatást az üzletember kiszállásához kötötték, ő azonban nem kíván megválni a Malévtől. Mindenesetre Leonov lapunknak leszögezte: Borisz Abramovics továbbra is a cég tulajdonosa marad.

Azt sem orosz, sem magyar oldalon nem vonják kétségbe, hogy bárki is segítsen, a Malévnek meg kell tartani márkanevét és nemzeti légitársaság státuszát.

Valakinek be kell szállni
Valakinek be kell szállni
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.