A jelenlegi feltételek mellett az OTP nem kér a bankmentő csomagból - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Urbán László. A hitelintézet vezérigazgatója szerint a kormány a részletek kidolgozásakor az angolszász (Egyesült Államok, Nagy-Britannia) modellt vette alapul, amely a bajban lévő pénzintézetek megmentését a részleges vagy teljes államosításhoz köti. Ha az OTP élne a felajánlott segítséggel, az olyan látszatot keltene, mintha a hitelintézet egy rosszul menedzselt, a csőd szélén álló bank lenne, holott erről szó sincs. Az OTP-nek sem tőkére, sem likviditásának növelésére nincs szüksége. Utóbbiból a következő egy évre másfél milliárd eurós többlettel rendelkezik, vagyis működését akkor is finanszírozni tudja, ha egyetlen fillér külső forrást sem von be.

Az OTP-t csak akkor érdekelné a csomag, ha azt a kormány a Közép-Európában (Ausztria, Szlovénia) alkalmazott modell alapján állítaná össze. Ennek az a lényege, hogy a bankokat nem azért juttatják pluszforrásokhoz, mert meg kell őket menteni, hanem azért, hogy a befagyott pénzpiacok hatására szűkülő likviditásuk miatt ne fogják vissza hitelezésüket, ez ugyanis a gazdaság további lassulásához vezet. Ha a kormány ilyen megfontolások alapján és ennek megfelelően kidolgozott feltételek mellett nyújtana lehetőséget a likviditás növelésére, akkor az OTP élne a lehetőséggel - fogalmazott a vezérigazgató-helyettes.

Bár az OTP nincs rászorulva az állami segítségre, ez nem jelenti, hogy ne kellene összébb húznia a nadrágszíjat. A bank átáll az Urbán által korábban túlélő üzemmódként aposztrofált működésre. Ez azt jelenti, hogy amíg a pénzpiacok ilyen fagyosak maradnak, addig a bank hitelállományát csak anynyival engedi bővülni, amenynyivel betétállománya is növekszik. Az OTP szempontjából ez az eddiginél lassabb növekedést, míg az ügyfeleknek kevesebb és drágább hiteleket jelent. Utóbbit az indokolja, hogy a betétek (pláne a jelenlegi kamatok mellett) lényegesen drágább források, mint a bankközi hitelek, ezt a költségnövekedést pedig az OTP továbbhárítja majd ügyfeleire.

Az OTP egyébként nem számít arra, hogy számottevő mértékben nőne a problémás hitelek aránya a válság és a forint gyengülése miatt. Urbán szerint sem 2006-ban, amikor a forint árfolyama a jelenlegi szintre süllyedt, sem 2007-ben, amikor az adó- és járulékemelések közel olyan mértékben sújtották a lakosságot, mint most a hazai fizetőeszköz elerőtlenedése, nem volt érzékelhető változás a lakossági hitelek értékelésében. Az OTP-csoporton belül a problémás hitelek aránya jelenleg 4,5 százalék, míg a magyarországi alaptevékenységen belül (OTP Bank, OTP Jelzálogbank, OTP Lakástakarék, OTP Faktoring) ez az arány 4,4 százalék, amely egyébként enyhe romlást jelent a második negyedévi 4,2 százalékhoz képest.

Az OTP tegnap ismertetett harmadik negyedéves adatain már nyomott hagyott a romló piaci környezet. A július-szeptemberi időszakban 168,7 milliárd forint nyereséget ért el a bank, amely ugyan látványos növekedést mutat a tavalyi 55,3 milliárdhoz képest, ám ennek nagy részét a Garancia eladása hozta a konyhára. A biztosítóból származó és a többi egyéb tétel nélkül a profit 50,1 milliárd, amely az előző negyedévhez, de még az egy évvel korábbi adathoz képest is visszaesést jelent. Az első kilenc hónapban az OTP Garanciával 298,3 milliárd, míg anélkül 170,3 milliárd forint nyereséget ért el. Előbbi 90, utóbbi 9,6 százalékos növekedést jelent a tavalyi azonos időszakhoz képest.

A visszautasítások dacára marad a csomag

A kormányzati szándék szerint a - tőkeemeléssel és állami garanciával a likviditás erősítését célzó - bankmentő csomagot alapvetően azok a hitelintézetek vehetnék igénybe, melyek szavatolótőkéje meghaladja a 200 milliárd forintot. Ennek a kritériumnak mindössze három bank, az OTP, a CIB és az MKB felel meg. A CIB elnöke, Surányi György már a csomag bejelentésekor (november 6-án) jelezte, hogy bankjuk nem kér az állami segítségből. Erdei Tamás, az MKB vezérigazgatója pedig e hét szerdán, a Nap-kelte vendégeként beszélt arról, hogy ők sem kívánják igénybe venni a lehetőséget.

Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca szóvivője azt mondta: nem vonják vissza a banki mentőcsomagról szóló jogszabályi terveket - az ugyanis csak részben szól a mostani helyzetről. A pénzügyi szabályozásban - ez most már látható - szükség van olyan jogszabályokra ugyanis, amelyek leírják, mikor, milyen körülmények között lép az állam a pénzpiaci stabilitás biztosítása érdekében a piacra. A tárca örül, hogy most erre nincs szükség - mondta -, ám úgy gondolták: a magyar pénzintézetek számára is meg kell teremteni az állami segítség lehetőségét, nehogy hátrányba kerüljenek nyugati versenytársaikkal szemben.