Nincs titkos IMF-szerződés
A napokban nyilvánosságra kerül a Nemzetközi Valutaalap belső jelentése is Magyarországról, és semmiféle "külön szerződés" nincs az IMF és a magyar kormány között - erősítette meg csütörtöki, online sajtótájékoztatóján egy kérdésre Dominique Strauss-Kahn, a washingtoni székhelyű pénzintézet francia vezérigazgatója. Mint megírtuk: a Fidesz kért számon ilyen szerződést a kormányon. Strauss-Kahn elmondta, az IMF decemberben meneszt legközelebb küldöttséget hazánkba, az újabb kiértékelés pedig februárban esedékes. Megerősítette, hogy a hitelfelvételt a magyar fél kezdeményezte, és örömét fejezte ki, hogy egy múlt heti hazai felmérés tanulsága szerint lépésével a lakosság többsége is egyetért. A volt francia gazdasági csúcsminiszter nagyon fontosnak nevezte, hogy a magyar gazdasági program "köztulajdonba" kerüljön, az ellenzék és a lakosság támogatása nélkül ugyanis hiába dolgozza ki bárki is a legjobb programot, nagy az esélye, hogy elbukik. - Nem akarok beavatkozni ebbe - felelte ugyanakkor Strauss-Kahn arra a felvetésre, amely azt feszegette: a hazai ellenzék akadályozta a reformokat.
Mint utalt rá, a valutaalap elvégezte a dolgát: folyósítja az összesen 15,7 milliárd dolláros hitelt, mégpedig a szokásosnál könnyebb feltételekkel. Ugyanakkor Strauss-Kahn egy múlt heti interjújában kifejtette: az IMF október 29-én beindított rövid távú likviditási eszköze hazánk - valamint Izland és Ukrajna - esetében azért nem volt megfelelő, mert ezekben az országokban, továbbá azóta Pakisztánban "szakpolitikai változások szükségesek a válság kezeléséhez". Most "kötelezettségként" az IMF vezérigazgatója három, igen általános, részben az Európai Bizottság részéről is évek óta elvárt pontot említett. Az egyik a költségvetési hiány jövő évre tervezett 2,5 százalékra való csökkentése "az államháztartási nyomás mérséklése érdekében". A másik a likviditás növelése, a harmadik pedig a háromszázalékos inflációs cél teljesítése. A vezérigazgató úgy vélte: az alacsony kockázatvállalás piaci környezetében a magas magyar adósságszint miatt a krízis hazánkat erősebben érinthette.