Az Alkotmánybíróság soron kívül foglalkozik az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) működtetésének szabályait tartalmazó törvénnyel, amelynek véleményezését Sólyom László köztársasági elnök kérte szerdán a testülettől. Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője lapunknak elmondta, hogy a testület előtt lévő ügyek között az SPS soronkívüliséget élvez, de ez még nem jelent arra garanciát, hogy a döntés még év végéig megszületik. Ennek hiányában a törvény, bár az Országgyűlés elfogadta, nem léphet hatályba 2009-től. Egyébként március az a legvégső határidő, ameddig ki kellene hirdetni azokat a jogszabályokat, amelyek a rendszer működtetéséhez szükségesek, ha ezen túlcsúsznak, akkor 2009-ben marad a jelenlegi módszer.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter bízik abban, hogy az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer, az SPS bevezetéséről szóló törvényt elfogadja az Alkotmánybíróság, így a jogszabály 2009 januárjától hatályba léphet. Gráf József egy csütörtöki mezőhegyesi fórumon azt is elmondta, hogy a törvény uniós jogszabályok alapján készült, sőt a tagállamok többségében már ennek megfelelően zajlik az ágazat támogatása. Az Országgyűlés egyébként október 20-án 205 igen, 163 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett, az ellenzék és a kormányoldal közötti parázs vita után fogadta el az új támogatási rendszer működését szabályozó alaptörvényt.

Az elnöki hivatal közleményéből az is kiderül, hogy Sólyom László álláspontja szerint a támogatási jog, termeléstől elvonatkoztatott önállósítása csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét, hiszen a támogatási jog a termelőt, és nem a tulajdonost illeti. Sólyom László úgy látja, ez önmagában nem szükségszerűen alkotmányellenes, de a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, hiszen múltbeli - 2006-os - időponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét, ami sérti a jogbiztonságot.

Az agrártárca álláspontja szerint az SPS mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek előnyt jelent, mivel így mind a két fél érdekelt a hosszú távú bérleti szerződésben. Az SPS-jogosultság növeli a föld értékét, amivel a 2011-es földpiaci nyitás után a külföldi befektetők is számolnak majd. A támogatási rendszerben a nemzeti tartalék képzésével rendezhető a fiatal gazdák és a mezőgazdasági termelésbe újonnan belépők helyzete.

Az agrártámogatás-jog szakértői szerint, ha az Alkotmánybíróság márciusig támogató döntést hoz az SPS bevezethetőségéről, akkor még időben ki lehet hirdetni a rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat. Ha ennél később születik meg a döntés, akkor a jelenlegi rendszer él tovább. Egyébként 2007-óta a lecserélésre ítélt termőhely alapú támogatási forma egyik eleme, a Top up néven ismert nemzeti hozzájárulás kiszámítása is ugyanolyan - történelmi - elvek szerint történik, ahogy a vitatott SPS-ben szeretnék.

Még nem dőlt el semmi