Ismét üzleti konfliktus körvonalazódik áramügyben az ukrán-magyar határon. A vesztes oldalon egyelőre Kapolyi László vállalkozó áll. A vita folytán akár a magyar áramárak is nőhetnek.

Az MVM és a System Consulting közös vállalkozása építi az új erőművet Vásárosnaményban. Az alapkőletételen Kapolyi László, az MVM azóta leváltott vezére Kocsis István, Veres János pénzügyminiszter és Jüttner Csaba vásárosnaményi polgármester

A '80-as évek emblematikus ipari miniszteréből mára a leggazdagabb parlamenti képviselővé vált, baloldali vállalkozó korábban ekképp számolt be az ügyről: cége, a System Consulting 1994-ben kötött egy hoszszú távú szerződést az ukrajnai Burstinban termelt áram Magyarországra szállításáról. Más források szerint ezt néhány éve hosszabbították meg 2015-ig. A Magyar Villamos Művek (MVM) szerint a szállításra azért van szükség, mert az Ukrajnából származó áram nagyon olcsó, ami leszorítja a lakossági áram árát.

Ez ellen Magyarországon nem is volt senkinek kifogása. Ám Ukrajnában egyre hevesebb viták tárgya, hogy Kapolyi túl olcsón jut-e áramhoz - úgymond tetemes hasznot bezsebelve, helyi cégek asszisztálása mellett.

Az ukrán-magyar viták eddig rendszeresen év végével csúcsosodtak ki, mivel az érintettek mindig akkor tárgyalják le részint a következő évi szállítási feltételeket, részint a sokszor szűkös áteresztőképességű határ leosztását.

Az ukrán fél a jelek szerint ezen a dramaturgián változtatott: míg 2007 végén különösebb feszültségek nem voltak tapasztalhatók, áprilisban jelentősen lecsökkentette a szállításokat. A szerződésben szereplő 350 megawattos (MW) mennyiség először 200-ra, majd fokozatosan a jelenlegi 5 MW-s szintre állt be. Ezt Magyarországon senki nem tartotta fontosnak nyilvánosságra hozni: a csökkenő szállítások ténye itt csupán néhány hete bukott ki. Ám ismereteink szerint ez nemcsak a System, hanem - a kormánypárti frakcióban ülő Kapolyi jó kapcsolatainak köszönhetően - a magyar diplomácia tiltakozását is kiváltotta.

A burstini turbinák persze eközben is tovább forognak. De az így megtermelt áramot most már ukrán körök veszik át. Ám az most csak Szlovákiába és Romániába jut el. A szállításokat végző, ukrán hátterű Korlea Investnél ezzel együtt tulajdonosváltás is történt. Az eddig magántulajdonú csoport szállítócégében ugyanis többséget szerzett az ukrán állami "áramrendszer-irányító", az Ukrinterenergo. (A magyar leánycéget ezzel átnevezték Ukrenergy Trade-re.) A változtatással megteremtették a lehetőségét annak, hogy a szállításoktól várt haszon "náluk", azaz az államnál csapódjon le.

A lényegében a Systemtől átvett áramot a hírek szerint az ukránok be akarták hozni Magyarországra is, mégpedig a hálózat System számára fenntartott, most parlagon heverő 350 MW-nyi részén. A vezeték felett magyar részről a Mavir őrködik. A Mavir azonban nem kívánta beengedni a System helyére az Ukrenergy Trade-et. Mint azt Tari Gábortól, a Mavir vezérigazgatójától megtudtuk: ennek az az oka, hogy a tavaly év végén letárgyalt éves kapacitáskiosztáson év közben nem tudnak változtatni. Hírek szerint azonban a Korlea Invest emiatt az Európai Bíróságnál szeretne jogorvoslatot elérni.

A Mavir vezérigazgatója közölte: a jövő évi kiosztásról még csak most ülnek le tárgyalni az Ukrinterenergóval, így nem tudja, mik lehetnek a vitás pontok. Érzékeltette: a Mavirnak nincs arról tudomása, hogy a System 350 MW-ra kötött szerződése érvényét vesztette volna. Úgy értelmezik tehát, hogy a System 2009-re is igényt tart a vezeték eddigi hányadára. Ugyanakkor az Ukrenergy Trade részéről is érkezhettek be ilyen igények a Mavir vagy az Ukrinterenergo felé. De ezeket a kérdéseket a Mavir nem a bejelentkező kereskedőkkel, hanem az Ukrinterenergóval szeretné letárgyalni - szögezte le. December végéig a 2009-es leosztásnak mindenképpen tisztázódnia kell - fűzte hozzá.

Noha Kapolyi László az ügyben továbbra sem kíván nyilatkozni, ismereteink szerint a szerződést még mindig érvényben lévőnek tartja. Korábbi nyilatkozata szerint, ha 2015 előtt a másik fél egyoldalúan felbontaná a szerződést, perelne, a beruházások és a várható szállítások elmaradt hasznát követelve. Ha az ukrajnai lobbizás nem vezetne eredményre, ezt a lépést minden bizonynyal meg is teszi.

Kérdés, mit lép az MVM az ügyben. A fogyasztók alacsony áramárának híveként, a zavaros jogi környezet ellenére leülhetne tárgyalni akár az Ukrenergy Trade-del is. Elvileg ez a cég is garantálhatná a System olcsónak mondott árszintjén az alacsony lakossági áramárat. Ilyen tárgyalásokról azonban nem tudni. Tringer Ágoston, az MVM szóvivője azt megerősítette lapunknak, hogy a szerződés keretében az MVM most nem kap áramot a Systemtől. Kapolyi vállalkozásán azonban ezt nem kívánják számon kérni: megértették ugyanis, hogy ez a System Consultingon kívül álló okokból előállt vis maior-helyzet. A szóvivő érzékeltette: az így kiesett áramot más forrásból kell pótolni, ami most a hatósági áramtarifát nyilván nem, legfeljebb az MVM költségeit növeli (azaz nyereségét csökkenti). Más szakértők szerint viszont, ha az ukrán áramimport valóban a lakossági áramárak alacsonyan tartásának egyik biztosítéka volt, ennek kiesése - ha azt más hasonlóval nem pótolják - hosszabb távon mindenképpen felfelé nyomja a hazai tarifákat.