Jó esély van arra, hogy az idén termett 150-160 ezer tonna jó minõségû búzavetõmagnak csupán a fele kerül a földbe. A vetõmagtermelõk óvatosak: a termésnek csak azt a részét csávázzák és zsákolják, amire van vevõ, a többi megy a malomba.

Gémes László 270 hektár szántón gazdálkodik Szegváron. Miközben a búza ára a tonnánként 60 ezer forint árszintrõl 30 ezerre esett, õ  aratáskor, a kombájn mellõl 40 ezerért az utolsó szemig eladta a termést. Amennyire a vetésforgó engedi jövõre is termel búzát és õszi árpát. Már 85 hektáron elvetették a szemet, döntõ részben az osztrák Saturnus fajtát. Tapasztalatból mondja, hogy a jó minõségû vetõmagon nem szabad spórolni. Bár kissé különös – tette hozzá –, hogy miközben 2007-hez képest a termények ára alaposan csökkent, a vetõmag drágább lett. Tavaly, a tonnánként átlagosan 50 ezer forint búzaár idején a vetõmagért 85 ezer forintot kellett fizetni, az idén – amikor a piacot a 35–40 ezer forintos árak jellemzik – 90 ezret kértek érte.

Gémes László inkább a mûtrágyán takarékoskodik, most két évig nem használnak õszi trágyát. Majd csak tavasszal a fejtrágyázáskor jut a növény nitrogénhez. A vetés elõtt baktériumtrágyát forgattak a földbe, s az apró élõlények megtalálják a zöldek által már nem felvetõ formában lévõ tápanyagmolekulákat, s ezeket úgy átalakítják, hogy gabona számára is hasznos legyen. Abban bízik, hogy a mûtrágyavásárlás viszszaesése, miatt a gyártók és forgalmazók kénytelenek lesznek engedni az árakból.
Bár a magtárakból nehezen fogy a termés, a gazdák lassan befejezik az õszi gabonák vetését. A mostani száraz idõben a vetõgépek nem süllyednek el a sárban, a fejlõdõ növénykék számára viszont kockázatos, ha a nagy fagyokig nem tömörödik kellõképpen a talaj. Az ilyen helyre vetett gabona könnyebben kifagyhat.
– A tavalyinál valamivel nagyobb területen került földbe a mag, de országosan ez legfeljebb néhány százalékot jelent –  közölte Tóth István, a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségének (MOSZ) titkára, aki úgy véli:  a terményárak mélyrepülése, a nehézkes hitelhez jutás miatt a termelõk többsége költségtakarékos megoldásokkal próbálkozik. Bár erre nincs sok lehetõségük, hiszen a minimális talajmunkán és a növényvédõ szeren aligha lehet spórolni. Marad a vetõmagra és a mûtrágyára fordítandó összeg megnyirbálása.  

Bár számos gazdálkodó magtárában még eladásra vár a búza, a jó minõségût most is viszik. Kisebb-nagyobb tételekben havonta mintegy 250-300 ezer tonna búzát exportálnak, fõleg Olaszországba, s Ausztriába – tudtuk meg Vancsura Józseftõl, a Gabonatermesz-
tõk Országos Szövetségének (GOSZ) elnökétõl. A szakember a jó minõségû magyar búza, amelyet pannonnak is mondanak, javító gabonaként biztosan értékesíthetõ. A GOSZ ezért is tartaná fontosnak, hogy a termelõk közösségi összefogása révén „márkázzák” a jó magyar búzát. Az igényes, jól fizetõ vevõk a javító minõségû búza esetében – ahogy a boroknál – már nemcsak fajtát, hanem termõtáját, sõt táblát is keresnek.
Most a gyenge minõségû takarmánygabonától nehéz megszabadulni, így – elsõsorban a kisebb termelõk közül – sokan fõként ebbõl vetnek. Ezzel a lépéssel azonban olyan termesztõi spirálba kerülnek, amelyben állandósulhatnak a minõségi, a fajtatisztasági és a növény-egészségügyi gondok – mondta Ruthner Szabolcs, a Vetõmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) ügyvezetõ igazgatója.

Egy ország búzájának minõségét általában az is jelzi, hogy évente a vetésterület mekkora részén kerül a földbe hatósági ellenõrzésen is átesett, jó minõségû, fémzárolt, valódi vetõmag – ezt a szakemberek felújítási aránynak nevezik. Az uniós csatlakozásig Magyarországon ez az arány az elfogadható 50 százalék körül volt – azaz a vetõmag csaknem felének ellenõrzött termesztésbõl kellene származnia. A fennmaradó területen a jó minõségû saját mag újravetése is megfelel. Most viszont a búzaföldeknek már csak legfeljebb a harmadába kerül fémzárolt vetõmag, és a tavalyi 35 százalékos részesedés után ez az arány még tovább csökkenhet.
Ruthner Szabolcs állítja: a vetõmagvak ára csak kis mértékben, tonnánként 75 ezerrõl, átlagosan 80 ezer forintra emelkedett. Mint mondja, az árral „el tudnak számolni”. Az ügyvezetõ szerint az alapanyag 42 ezer forintba kerül, erre jön 18 ezer forint tisztítási, zsákolási költség, a vetõmag-minõsítés hatósági díja, a csávázás, a fajtafenntartási díj és a nagykereskedõ árrése.

Normakontrollra küldte az  Alkotmánybíróságnak az egységes mezõgazdasági támogatási rendszer bevezetésérõl szóló törvényt Sólyom László. Az  államfõ szerint a támogatási jog önállósítása  csökkenti a haszonbérbe adott termõföldek forgalomképességét és  forgalmi értékét, hiszen a támogatási jog a termelõt, és nem a  tulajdonost illeti. Sólyom László szerint ez önmagában nem  szükségszerûen alkotmányellenes, de a jogbiztonság megkövetelné,  hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában  lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelõen  szerzõdjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, hiszen  múltbeli idõponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét, ami sérti a jogbiztonságot – szerepel az errõl kiadott közleményben.(MTI)

A mag minősége, a műtrágya mennyisége lesz kevés