Egész dominósor dőlhet be a GM-mel
Túl nagy, hogy elengedjék a kezét - utoljára két hónapja, az AIG amerikai óriásbiztosító állami megmentésekor hallhattuk ezt az érvet. Most a General Motors, az eladásokat tekintve a világ legnagyobb autógyára kapcsán merül fel ugyanez. Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke a demokraták szenátusi vezetőjével, Harry Reiddel karöltve állt ki az évtizedek óta nem látott bajban lévő gyárakért. Mint bejelentette, a képviselőház a jövő héten összeül, hogy szavazzon egy mentőcsomagról.
A hírre a GM részvényei 14 százalékponttal emelkedtek még szerdán reggel, a rendes kereskedés megkezdése előtt, majd a New York-i nyitás után 19 százalékponttal szárnyalni kezdtek. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy az egyre fenyegetőbb csődtől való félelem miatt a GM-papírok a múlt héten csaknem értékük felét veszítették. Kedden 2,92 dollárt értek darabonként, ami 1943 óta a legalacsonyabb érték.
Pelosi bejelentése tetemre hívás, egyértelmű üzenet a Fehér Háznak. Egyelőre ugyanis nincs miről szavazni, a kongresszus szokásos esetben januárig nem is ülne össze törvénykezésre. George W. Bush hétfőn azt közölte a gyárak megsegítését szorgalmazó megválasztott elnökkel, Barack Obamával: erről akkor lehet szó, ha a kongresszusi demokraták egyúttal "csomagban" támogatják a szabad kereskedelmi megállapodást Kolumbiával. A Capitoliumon többségben lévő párt ezt ellenzi, így a gyáraknak elvileg meg kellene várniuk a januárt és az Obama-elnökséget. De az idő ennél jobban sürget, a GM az év végére teljesen kifogyhat a likvid forrásokból. Márpedig az esetleges csődvédelem dominóhatással az amerikai gazdaság óriási szeletét döntheti be: a beszállítók tönkremenetele például közvetve visszaüt a szintén bajban lévő Fordra, Chryslerre is.
A válságkezeléssel párhuzamosan a GM-Chrysler egyesülésről is folynak tárgyalások. - Ha már csődvédelem alatt próbáljuk meg újraszervezni az autóipart, az már ahhoz hasonlítana, mintha az USA egész gazdaságát kellene újjászerveznünk. A beszállítók lánca óriási, több ezer vállalkozás szerepel benne, több millió álláshelyet és legalább annyi nyugdíjast érint, egész közösségeket, államokat - állítja Alan Gover, a White & Case csődvédelmi jogásza. Nariman Behravesh, az IHS Global Insight vezető közgazdásza a Bloombergnek nyilatkozva úgy vélte: "a GM valóban azon vállalatok egyike, amelyek túl nagyok hozzá, hogy elbukjanak". Szerinte a GM csődje további három százalékponttal, 9,5 százalékra viheti fel a munkanélküliségi rátát.
Mark Oline, a Fitch elemzője azt mondta: a GM csődje után a másik két óriás is erre a sorsra jutna. Sőt a Toyota is aggódik: a GM legnagyobb beszállítója egyben a japán gyár észak-amerikai üzemeié is. A detroiti hármak 75 százalékban függnek a külső cégektől. Összesen 240 ezer főt alkalmaznak Amerikában, közvetve ötmillió álláshely függ tőlük. Kétmillió azok száma, a családtagokat is beleértve, akiknek élethosszig tartó egészségügyi ellátást biztosítanak. Ez csak a GM-nél 4,6 milliárd dolláros számlát eredményezett tavaly, de ezt a kedvezményt most felszámolják. Az eladási adatok folyamatosan két számjegyű mutatókkal esnek. A GM egy illetékese a múlt héten azt közölte: a demográfiai korrekció után az értékesítési mutatók a II. világháború utáni legrosszabbak voltak októberben.
Miből menthető meg a GM? A Fehér Ház azt közölte: a demokratáknak világosabban meg kellene fogalmazniuk javaslataikat, és addig is a már jóváhagyott 25 milliárd dolláros, alacsony kamatozású kölcsön korlátozásait kellene feloldaniuk. A Capitolium ekkora összeget juttatott nemrég a hármaknak környezetbarát technológiák fejlesztésére, amellyel felvehetik a versenyt az elsősorban japán konkurenciával. Ez azonban nem használható fel egyszerű likviditási gondok orvoslására. Korábban szó volt arról, hogy az autógyárak is a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőövből részesülnének.
Ha ez lesz a megoldás, úgy rájuk is vonatkoznak a bankoknál szokásos megkötések, így a csúcsvezetői jövedelmek, végkielégítések korlátozása. A GM a nyáron már dolgozói fizetéscsökkentést hajtott végre, és felfüggesztette a részvényenkénti egydolláros osztalékfizetést. A hármak együtt 25-50 milliárd dollárra számítanak most, de ez megkésve jött kapaszkodó lehet.
Baljós brit munkanélküliségi adatok
Beváltották az aggodalmakat a tegnap közzétett munkanélküliségi adatok. Júliustól szeptemberig 140 ezerrel, 1,82 millióra emelkedett az álláskeresők száma. Hasonló csúcson utoljára 1997 végén, azaz röviddel a Munkáspárt hatalomra kerülése után állt ez a mutató. Az elmúlt negyedévben 99 ezerrel esett viszsza az állásban lévők száma, és elérte a 29,4 milliót. Egyben a korábbinál 40 ezerrel kevesebb, 589 ezer betöltetlen munkahely között lehet válogatni. Növekedett a hosszabb ideje segélyre szorulók száma: immár 435 ezren vannak. Ráadásul az adat nem tükrözi az ezekben a napokban nyilvánosságra hozott,
összesen több mint ötezres munkahelybezárást, melyet a GlaxoSmithKline, a Virgin Media, a Yell és a Taylor Wimpey hoztak össze. (R. H. V.)
Szőcs László, Washington