- A kormány látványosan nem akar a költségvetés bevételeihez hozzányúlni, a benyújtott régi-új adócsomag ugyanis alapvetően nem változtatna az adóalapokon és adómértékeken - mondja Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. A módosítások zöme egyszerűsítés és szigorítás, több esetben a büntetési tételek emelése, új szankciók bevezetése. Erdős Gabriella szerint önmagában azt is értékelni kell, hogy egyáltalán megpróbál szigorúan fellépni a kormány a bevételeltitkolás és a fiktív költségelszámolás ellen. Hozzáteszi: most valószínűleg nem lesz probléma az intézkedések alkotmányosságával sem.

Zara László, az adótanácsadók egyesületének elnöke már szkeptikusabb. Mint mondja, nagyon sok múlik azon, hogy az új előírásokat ténylegesen is ellenőrzi-e az APEH, vagy csak betartatlan törvényszöveg marad a dolog. Például az átalányadózók számára előírnák ugyan, hogy beszerzéseikről őrizzék meg a számlákat, ám ezekről a kiadásokról nem kell könyvelést vezetniük. Épp ezért az ilyen vállalkozóknál nem lesz olyan konkrét adatokat tartalmazó dokumentum, amely alapján a revizor számon kérhetné a bizonylatokat. S elvileg ha nem őrzik meg ezeket, akkor a beszerzés értékének ötödére lennének büntethetők az átalányadózók. Zara szerint az ellenőrök a cég papírjai, tevékenysége, telephelyén vagy székhelyén végzett ellenőrzés alapján legfeljebb becsülhetik majd a beszerzések értékét, ha nincs ezekről bizonylat. A becslésből adódó összeg ötöde lehetne a bírság. A számlatartás célja egyébként egyrészt az lenne, hogy az, akitől vásárol az evás cég, állítson ki számlát. Másrészt annak a gyakorlatnak szeretnének gátat szabni, hogy az evás vállalkozók egy másik, nem evás cégükbe irányítsák át a költségszámlákat, így az evás beszerzések áfáját is levonják.

A házipénztár korlátozása régi lemez, a legutóbbi próbálkozás, a házipénztáradó az Alkotmánybíróságon bukott el. Most a vállalkozások napi záró készpénzállományának havi átlagát az előző üzleti év 1,2 százalékában (legalább 500 ezer forint) határozná meg a kormány. Külön szankciót azonban nem tenne mellé, valószínűleg a számviteli rend megsértése miatt lehet majd bírságolni azokat a vállalkozásokat, amelyek ezt nem tartják be könyvelésük alapján. A házipénztár szabályszerű könyvelését ugyanis rendszerint ellenőrzi az APEH, ha már kimegy egy céghez - mondja Erdős Gabriella. Eddig azonban nem volt összegszerű korlát, most legalább lesz. Sokan ugyanis csak papíron halmoznak fel óriási házipénztárakat, a bankszámláról kivett céges bevételt pedig sokszor magáncélra költik el. A szakértő ugyanakkor hozzáteszi: nehéz lesz követni a jövő évi változásokat, mivel az adótörvények módosítóit ma már öt, tárgyalás alatt álló törvénycsomag tartalmazza. Erdős Gabriella úgy fogalmaz: ma már nem egy salátával, hanem egész salátafölddel kell megküzdeniük a könyvelőknek. Az elegáns megoldás az lenne - teszi hozzá -, ha a különböző törvénycsomagok elfogadása után a Magyar Közlönyben egységes formában is megjelennének az adójogszabályok, vagyis a változtatásokkal együtt a 2009-től hatályos teljes szöveg. Zara szerint a cégek napi működésében esetleg az okozhat majd bizonytalanságot, hogy 250 ezer forint felett csak átutalással fizethetnek egymás között.