Kitolják a magyar vevőt a MÁV Cargóból
Megkapta az Európai Unió versenyjogi hivatala, amit a MÁV Cargo privatizációjának jóváhagyásáért október elején kért: a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) kilép a magyar vasúti árufuvarozó cég megvásárlására januárban leszerződött konzorciumból. A GYSEV részvényeinek együttesen 94,1 százalékát birtokló magyar és osztrák állam képviselői legalábbis a hírek szerint vállalták, hogy cégük közgyűlésén döntenek a visszalépésről. Így a MÁV Cargo a januárban aláírt szerződés szerint 102,5 milliárd forintért a Rail Cargo Austria (RCA) AG kezébe kerülhet.
A brüsszeli versenyhatóság ennek ellenére még kivár. Korábbi ígéretük szerint kedden kellett volna állást foglalniuk a vasúti piacon jelentős fúziónak számító ügyletről. Ehelyett azonban tegnap lapunk érdeklődésére csupán annyit közöltek: döntésüket november 25-én hozzák nyilvánosságra. A halogatás mögött feltételezhetően az áll, hogy a versenyhatóságnak a GYSEV visszalépésére nem elég az ígéret: bizonyíték kell. A MÁV Cargo mintegy 25 százalékos részvénycsomagjának megszerzésétől kényszerből visszalépő GYSEV-nek ugyanis sokba kerül a szokatlan hozzájárulás a magyar költségvetésnek tekintélyes bevételt hozó privatizáció lezárásához. Így akár az uniós engedély kihirdetésének napjáig folyhatna a lobbicsata az üzlet megszerzéséért.
A szélmalomharc lezárása után mindenesetre a legnagyobb veszteséget éppen az okozza majd, hogy a konzorciumának a gesztenyét 2007-ben kikaparó GYSEV kimarad az osztrák-magyar vasúti üzletből. A visszalépése után szövetségesek nélkül maradó társaság biztosan nem lesz részese a két nagy vasúti árufuvarozó cég üzleteinek, és eddigi megbízásai jelentős hányadát is elveszítheti. Abból a kevésből pedig, ami a nagyok asztaláról lepotyog, árufuvarozó üzletága nem fog megélni.
Az egyedüli orvosság elszigetelődésének elkerülése, az új szövetségesek megtalálása lehetne. Úgy tudjuk: az új partnerek meggyőzésére az első lépéseket már meg is tették. A GYSEV a német vasúttal (DB) és orosz befektetőkkel próbál egyezségre jutni. Egyelőre nincs válasz arra: a reménybeli új partnerek milyen fantáziát látnak a cégben. Az egyezkedést azonban talán az megkönynyítheti: az uniós elvárások alapján az RCA is búcsút int a GYSEV-nek. A társaság cargoüzletágába pedig az osztrák tulajdonos nem delegálhat majd tagokat.
A GYSEV helyzetét tovább nehezíti, hogy az uniós versenyhatóság kérésének megfelelően a MÁV Cargo privatizációjának lezárása előtt kénytelen megválni korábbi szövetségeseivel, az osztrák vagy a magyar vasúttal közösen működtetett vállalkozásaitól is. Így a társaságnak a lehető leggyorsabban túl kell adnia az ország legnagyobb logisztikai központjának számító BILK Kombiterminál Zrt.-ben meglévő részesedésén. Emellett el kell adnia a szintén logisztikai szolgáltatásokkal foglalkozó székesfehérvári Logisztár Kft.-ben, valamint négy szállítmányozó cége, az Intercontainer Austria (ICA), a Raabersped, a Hungarokombi és a Hungaria Intermodal Kft.-ben lévő részesedését is.
A kényszerű visszavonulás közben szerény vigasz, hogy a remények szerint korábbi barátai méltányos árat fizetnek majd a GYSEV részesedéseiért. Mindez azonban azon nem változtat, hogy a társaság kénytelen-kelletlen, de ellentételezés nélkül mond le a MÁV Cargo szerződésében szereplő jogosítványairól. A menedzsment által méltányosnak tartott 15-16 milliárd forint lelépési díjat legalábbis a társaság előreláthatólag nem kapja meg konzorciumi partnerétől, az RCA AG-tól.
A MÁV Cargo privatizációs eljárásán konzorciumát győzelemre segítő GYSEV eltüntetése rajta kívül az ügylet valamennyi szereplőjének kapóra jött. A legnagyobb megkönnyebbülést a magyar kormány érezheti. Ha ugyanis az osztrák-magyar vállalkozás kilépése után a brüsszeli versenyhatóság betartja ígéretét, a MÁV árufuvarozó vállalkozásának eladása még akár az idén lezárulhat. Ez pedig azt jelenti: az osztrák vevő talán még az év vége előtt kifizetheti a magyar cargocég 102,5 milliárd forintos vételárát. Méghozzá úgy, hogy mindez a magyar költségvetésnek nem kerül semmibe. Ami az eredeti szereposztás mellett nem volt elmondható. A GYSEV által megálmodott 25 százalék plusz egy szavazatnyi MÁV Cargo-részesedés megszerzéséhez a költségvetésnek hozzávetőleg 16 milliárd forinttal kellett volna hozzájárulnia a társaság 59,6 százalékos magyar állami tulajdoni hányada alapján.
Ugyanitt spórol az osztrák kormány is: nekik Ausztria 34,5 százalékos részvénycsomagja után mintegy tízmilliárd forintot kellett volna áldozniuk a GYSEV-ben. Az pedig, hogy a lapok újraosztása után a teljes vételárat az RCA fizeti, az osztrák költségvetésnek feltehetően nem fáj annyira. A 25 milliárd forintos többlet nem közvetlenül az osztrák állam, hanem a sógorok vasútjának kasszáját terheli.
Örülhetnek a MÁV-nál is. Részben, mert ha a MÁV Cargo eladása a brüsszeli versenyjogi hatóság ellenállása miatt meghiúsulna, az állami vasútnak nem sok esélye lenne a rekordösszegű bevételt hozó privatizációs pályázat megismétlésére. Emellett a csoportszinten 2009-ben előreláthatólag 70 milliárd forint hiánnyal gazdálkodó cégnél remélhetik, hogy a kormány a MÁV Cargo árából visszaad a vasútnak.
A háttérben zajló helyezkedés ellenére a brüsszeli versenyhatóság még nem mondta ki a végső szót a MÁV Cargo sorsáról. Így akár még az is elképzelhető, hogy a magyar piacot jelenleg vaskos kérdőívekkel szondázó brüsszeli szakhatóság végül mégis elrendeli eljárása második fokozatát, és a GYSEV víz alá nyomása ellenére sem adja áldását a cargoüzletre. Azaz, a MÁV vasúti árufuvarozó cégének eladására várók még legalább két hétig jól teszik, ha várnak a pezsgőbontással.
