Tíz nap után törvényt is kapnak az alapok
A pénzügyminiszter tegnap olyan törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely alapvetően befolyásolhatja a hazai befektetési alapok működését. Az elképzelés szerint az alapkezelő kérelmére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legfeljebb száznyolcvan napra felfüggesztheti az alap befektetési jegyeinek forgalmazását, ha a befektetők érdekeinek védelme ezt szükségessé teszi. Erre három esetben lesz lehetőség: a visszaváltott vagy a visszaváltani kért befektetési jegyek összértéke eléri az alap nettó eszközértékének tíz százalékát, vagy ha húsz egymást követő forgalmazási nap alatt a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma tíz százalékkal csökken, illetve akkor, ha a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközök aránya a visszaváltások következtében az alap saját tőkéjének tizenöt százaléka alá csökken.
A törvénymódosítást azzal lehet indokolni, hogy az elmúlt néhány hétben a befektetők rengeteg pénzt vontak ki a hazai befektetési alapokból, és ez néhány esetben már az alapok fizetőképességét is veszélybe sodorta. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adatai szerint októberben 275 milliárd forint tőkét vontak ki, míg a piaci teljesítmények pedig további 111 milliárddal csökkentették az alapok vagyonát, amely így 12,8 százalékkal 2645 milliárd forintra csökkent. A legnagyobb veszteséget az ingatlanalapok szenvedték el: ezekből 112 milliárd forint tőke távozott, míg piaci teljesítményük további 2,1 milliárd veszteséget hozott, vagyonuk így egy hónap alatt 20,8 százalékkal csökkent, október végén 433 milliárd forint volt. A tőkekivonás üteme novemberben sem lassult, sőt az ingatlanalapokból további csaknem 30 milliárdot vettek ki, így az alapok vagyona számításaink szerint 406 milliárd forintra csökkent.
Nem véletlen, hogy éppen az ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmazását függesztette fel múlt pénteken tíz napra a PSZÁF. Farkas István, a felügyelet elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján a döntést azzal indokolta, hogy bár még egyetlen ingatlanalapnak sem voltak likviditási gondjai, tartani lehetett attól, hogy a tőkekivonás gyors üteme néhány esetben problémát okozhat. (Az elnök szerint eddig egyetlen alap sem jelezte a felügyeletnél, hogy likviditási gondjai lennének.) A PSZÁF ezért egyrészt időt szeretett volna adni az ingatlanalapoknak arra, hogy befektetőiket informálják ennek a befektetési típusnak a sajátosságairól (például, hogy az ingatlanalapok hozamait nem érdemes a rövid távú befektetésekkel, így mondjuk a bankbetétekkel összevetni), másrészt kötelezte az alapokat kezelési szabályzatuk módosítására.
Ez utóbbi azért fontos, mert az ingatlanalapok most jellemzően a befektetési jegy visszaváltásának kezdeményezésétől számított három forgalmazási napon belül fizetnek, s csak mintegy mellékesen említik szabályzatukban, hogy a törvényi előírás szerint kilencven forgalmazási napjuk (ez 110-120 naptári napot jelent) van az ármegállapításra és az elszámolásra, s csak ezután kellene fizetniük. A felügyelet azt szeretné, ha az alapok ezt megfordítanák, és alapesetként a kilencvennapos határidő szerepelne a szabályzatban, s ennél rövidebb kifizetést csak akkor vállalnának, ha erre valóban képesek is. (Ezt a PSZÁF egyébként ellenőrizni is fogja.)
Az Országgyűlésnek tegnap benyújtott törvényjavaslat két pontja is kifejezetten az ingatlanalapokkal foglalkozik. Ezek közül az egyik lehetővé tenné, hogy a nyilvános nyílt végű ingatlanalapok átalakulhassanak zárt végű alappá. Ez a befektetők szempontjából azt jelentené, hogy mivel a jelenleg hatályos törvényi szabályozás szerint a zárt végű alapok jegyeit be kell vezetni a tőzsdére, ezért a futamidő lejárta előtt csak a BÉT-en válhatnának meg jegyeiktől, feltéve, hogy lesz rá vevő. Ezt a megoldást a szakma egy része már régóta szorgalmazza, mivel szerintük visszás helyzetek szülhet az az állapot, hogy olyan hosszú távú befektetéseket, mint az ingatlanvásárlás, olyan rövid távú forrásokból finanszíroznak, mint a befektetési jegyek, melyek egy nyílt végű alapnál bármikor visszaválthatók. Ennek ellenére Szalai Sándor, a Bamosz elnöke szerint nem valószínű, hogy az ingatlanalapok közül sokan élnének ezzel a lehetőséggel, mivel ez sok befektetőt elriasztana, bár valószínűleg lennének olyanok is, amelyeket éppen ez vonzana az ingatlanalapokhoz.
Megoldást az ingatlanalapok jelenlegi gondjaira inkább a törvényjavaslat másik pontja nyújthat: ennek értelmében az ingatlanalapok a nettó eszközértékének számításakor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlanberuházások összértékének ötven százalékáig ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehetnek fel. (Erre most is van lehetőségük, de csak tíz százalék erejéig.) A módosítás eredményeként az alapok kellő mennyiségű hitelt tudnak felvenni ahhoz, hogy eleget tegyenek a befektetési jegyek visszaváltásából származó kötelezettségeiknek, így nem kell ingatlanaik - valószínűleg jelentős veszteséget okozó - kényszereladásából előteremteniük a szükséges forrásokat - tette hozzá Szalai.
