A rétsági ipari parkhoz közeli településeken élők folyamatosan hallanak várható leépítésekről, de ezek egyelőre csak pletykaszinten maradtak. Igaz, van, akit megkértek, vegye ki a megmaradt szabadságát, vagy pár napot betegállománnyal próbáljon áthidalni. Csak a bizonytalanság a biztos a munkások és a vállalatvezetők között is. A menedzserek jó része szerint a kereslet visszaesése egyelőre nem olyan nagy, hogy tömegesen kellene elbocsátani az embereket.

A munkaügyi tárca szakállamtitkára, Székely Judit hangsúlyozta: a foglalkoztatási szolgálat legfrissebb adatai sem utalnak tömeges létszámleépítésekre. A bejelentett új álláshelyek száma még nőtt is az egy évvel korábbihoz képest. Igaz, nehéz előre látni: a kutatók "vérmérséklettől" függően 40-120 ezres munkanélküliség-növekedéssel számolnak. Legrosszabb esetben akár harmadával - több mint félmillióra - nőhet a regisztrált álláskeresők száma. A kormányzat a Munkaerő-piaci Alap jövő évre tervezett számai alapján nem borúlátó. A legfrissebb költségvetésben csak 70 millió forinttal emelte meg - a Munkaerő-piaci Alapban - az álláskeresési támogatás eredetileg 100 milliárdos összegét, pedig az még kevesebb is, mint az idei előirányzat volt. Egész más jellegű munkanélküliség várható, mint a jelenlegi, amely nagyobb és másféle támogatást igényelhet - figyelmeztet Köllő János, az MTA Közgazdasági Intézetének a munkatársa. A középosztály tagjai kerülhetnek az utcára, akiket ahhoz kell hozzásegíteni, hogy a recesszió ideje alatt is megőrizzék munkaképességüket, anyagi hátterüket, egyszóval ne csússzanak le. Arról vita van, hogy erre megoldás-e a segély. A piacgazdaságokban az a gyakorlat - teszi hozzá Köllő -, hogy ciklikus válságok idején kiterjesztik a biztosítási alapú járadékra való jogosultság idejét. Szerinte a válság miatt munkanélkülivé válókat felesleges átképezni vagy más aktív programba bevonni, ésszerűbb lenne a munkanélküli-járadék szintjének, a jogosultság idejének a megemelése.

Egyelőre maguk a vállalatvezetők sem igazán tudják előre jelezni, hogy lesz-e recesszió - válságról senki nem beszél -, és ha igen, ez milyen mértékű s léptékű elbocsátásokat követel. Tehát megoszlanak a vélemények arról is, hogy mely kormányzati eszközök, szabályozási változtatások vagy támogatások segíthetnek hozzá a munkahelyek megőrzéséhez.

Rövid távon a legfenyegetettebb ágazatnak a vendéglátás és a szállodaipar tűnik, legalábbis Kőszegváry Ferenc, a Danubius Hotels humánerőforrás-igazgatója szerint. A cégnél már egy éve érzik a kereslet csökkenését, amit Kőszegváry részben az árfolyam alakulásának és az ország kedvezőtlen megítélésének tud be. Az elmúlt egy-két hónapban azonban a vállalati megrendelések - rendezvények, tréningek - szinte lenullázódtak. Ha ez így marad, az élőmunka-igényes szakmában nem marad más megoldás, mint a minőségi létszám csökkentése.

A Graboplast elnök-vezérigazgatója szerint szeptemberben elérte őket a recesszió. Jancsó Péter elmondta, hogy a folyamatos gyártás helyett átálltak a heti öt- vagy négynapos, három műszakos termelésre.

Reményei szerint februárra tisztul a kép. Jancsó prognózisa, hogy bizonyos régiókban - a FÁK-országaiban vagy a Távol-Keleten - nem lesz mennyiségi visszaesés. Ám elképzelhető, hogy a presztízsmárkák helyett a megrendelők megelégszenek a "mindössze" jó minőségű termékekkel, ami őket hozhatná helyzetbe.

A Hajdu-csoportnál már kevesebb bojler fogy, az autóipari termékeknél egyelőre kisebb a rendelések csökkenése. Novotni Anna vezérigazgató reményei szerint új programjaik eredményeként az autóipari beszállításaik nem csökkennek jelentősen, mert az új alkatrészek ellensúlyozzák a kiesést. A talpon maradás feltétele viszont, hogy hatékonyságjavító beruházásaikat folytatni tudják, amihez az eddig elnyert állami támogatáson kívül további pályázati pénzre vagy kedvezményes hitelre lenne szükségük. Nem terveznek radikális lépést a Michelin Hungáriánál sem. Idén hat-hét százalékkal csökkentették a termelést. Nagy Béla kommunikációs igazgató szerint ez a munkanapok rugalmas elosztásával megoldható. Ha mégis el kellene bocsátani embereket, akkor mindenütt a kölcsönzött munkások lennének a lista élén és a szakképzetlenek. - Nagy bajnak kell ahhoz történnie, hogy a kulcsembereket, karbantartókat, gépészeket, technikusokat küldjünk el - hangzott el.

Tehát elsősorban a munkaerő-kölcsönzőknek kell szembenézniük a recesszióval. Ám Gárdus Zsuzsa, az Adecco ügyvezető igazgatója szerint komolyabb csökkenést még nem éreznek. Az autóipari beszállítói szektorban ugyan tizedével alacsonyabb a munkavállalók iránti igény, mint egy éve, viszont az elektronikai, logisztikai cégeknél, a zöldmezős beruházásoknál több emberre van szükség. A heti átlagban 3500 embert kikölcsönző cég ügyvezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar gazdaság akár profitálhat is a recesszióból: azok a befektetők, akik eddig csak fontolgatták költségcsökkentő áttelepülésüket hazánkba, most meg is valósíthatják terveiket.

A munkaügyi tárcának még csak feltételezései lehetnek arról, mely ágazatokat milyen mélységben érint a recesszió, hiszen a multiknál a termeléscsökkenés tovagyűrűzhet a kis- és középvállalkozói beszállító körre is. Székely Judit a megoldást nem a biztosítási alapú járadék emelésében látja, noha egyetért azzal, hogy másfajta segítségre van szüksége a cégeknek és a munkavállalóknak. A megoldás szerinte inkább az, hogy a cégeket támogassák a foglalkoztatás szintjének a megőrzésében. A gazdasági tárcával együtt programok kialakításán dolgoznak, amelyek segítik a hitelszűke likviditási zavarba került cégeket, hogy az elkezdett fejlesztéseket ne kelljen leállítani. A munkavállalói oldalról olyan támogatások bevezetését látja célszerűnek, amelyek ellensúlyozzák a dolgozóknál a rövidebb munkaidő miatti keresetkiesést. Több országgal együtt Magyarország is az EU-hoz fordul azzal a kéréssel, hogy oldja fel a korlátait annak a támogatásnak, amelyet munkahelymegőrzésre adhatnak a munkáltatóknak.

A szolidaritási járulékból finanszírozott Munkaerő-piaci Alap közel 400 milliárd forintnyi bevételének mintegy negyedét fordítják képzésekre, a munkavállalás támogatására, közmunkára és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokra. Ennek révén 2007-ben csaknem hatvanezer ember dolgozott valamilyen formában támogatott munkahelyen. A program hatékonyságával kapcsolatos kételyeket nemcsak a kutatók fogalmazták meg, hanem az Állami Számvevőszék is. Bár rendszeres, alapos eredménymérés hiányában keveset lehet tudni a programok hatékonyságáról, a nemzetközi tapasztalatok alapján arra lehet következtetni, hogy a részvevők munkába állási esélyei egyik programnál sem javulnak jelentősen, sőt például a közmunkánál egyáltalán nem - írta Scharle Ágota, a Tárki idei Társadalmi riportjában. A Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott három legnagyobb eszköz (képzés, bértámogatás és közfoglalkoztatás) közül a bértámogatás tűnik a legeredményesebbnek, ám a hazai kutatások nem vizsgálták, hogy a szubvenció nélkül felvettek volna ennyi embert, vagy sem. A Corvinus Egyetem tavalyi kutatása azt mutatta, hogy a munkavállalási esélyt javító programokba nem azok kerülnek, akiknek arra a legnagyobb szükségük lenne. A képzetleneket jellemzően közmunkára küldik, az érettségizettek kapják a képzést, az átképzést és a bértámogatást. Scharle úgy véli, elhibázott intézkedés lenne a munkahelymegtartó támogatások kiterjesztése, nemcsak a hatékonysági kétely miatt, de újabb kiskapu nyílna a visszaéléseknek. A munkahelyek megszűnését a bankszektoron keresztül adott likviditási hitelekkel érdemes megelőzni: hiszen az nem támogatás, ráadásul a bankok jobban meg tudják ítélni a cégek fizetőképességét és megbízhatóságát, mint a munkaügyi központok. Arra viszont szükség lehet, hogy ha nő a munkanélküliség, akkor legyen elég ember a kirendeltségeken, hogy érdemben tudjanak segíteni a munkanélküliséggel adott esetben még nem találkozott embereken, s ne a segélyosztásban merüljön ki a központok munkája.

Keresni is tanulni kell!

Sokan úgy vélik, az álláskeresés oroszlánrészét más - a fejvadászok, a munkaügyi központ - végzi el helyettük, s nekik csak a lehetőségek közül kell választani. Ez nagy tévedés! - világítják meg a munkaügyi szakemberek. Ez egy olyan munka, amit más nem végez el az ember helyett, s legjobban az irányíthatja, aki el szeretne helyezkedni.

A leghatékonyabb állásvadászati módszer az ismerősök bevonása és a cégek személyes felkeresése, de érdemes figyelni az újságokban megjelenő információkra, hirdetésekre, valamint az állami munkaközvetítőkre is.

Aki nem ismeri az álláskeresési technikákat, a munkaügyi központok tanácsadóinak segítségével készülhet fel. A szakemberek egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokon ismertetik az álláskeresés folyamán hasznosítható legfontosabb technikákat. Például azt, hogyan kell felvenni a kapcsolatot a cégekkel, mik az önéletrajzírás buktatói, hol lelhetők fel a meg nem hirdetett állások, és miként kell viselkedni egy állásinterjún. (W. T. K.)

Munkanélküli-járadék: maximum 82 800 forint

Akinek megszűnik az állása, segítségért a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségéhez fordulhat. Itt célszerű, de nem kötelező rögtön regisztrálni. Ahhoz, hogy valaki jogosulttá váljon az álláskeresési járadékra, a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszony kell. A járadék összegét a munkahely megszűnését megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapján számítják ki. Az első szakaszban, amely a 270
napos folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig tart, a juttatás összege minimum havi
41 400 forint, maximum ennek duplája. Az álláskeresési járadék ezt követően 41 400 forint. Azok, akiknek nincs egyéves munkaviszonyuk, de az álláskeresővé válásukat megelőző négy éven belül legalább kétszáz napig dolgoztak, legfeljebb három hónapig álláskeresési segélyre jogosultak. Ennek összege 27 600 forint.