Négy egérút a devizahitelre
A kormány és kilenc kereskedelmi bank (OTP, Erste, FHB, CIB, MKB, Takarékbank, UniCredit, K & H, Raiffeisen) képviselője aláírta azt a megállapodást, amely a forint gyengülése és a hitelköltségek emelkedése esetén bajba kerülő devizahiteles ügyfelek számára jelenthet segítséget - jelentette be tegnap Veres János pénzügyminiszter és Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke. A megegyezés alapján a bankok négy lehetőséget kínálnak a devizahiteleseknek: rugalmasabb előtörlesztés (igaz, csak év végéig), futamidő-hosszabbítás (külön banki díj nélkül), hitelátváltás forintra (év végéig külön díj nélkül), valamint a törlesztés átmeneti könnyítése - utóbbi csak azoknak, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe.
A tető alá hozott megállapodásban szereplő lehetőségek a banki gyakorlatnak egyébként is részét képezik, igaz, külön díj ellenében. Ennek ellenére a könnyítés sovány vigasz a megnövekedett törlesztőrészleteket nyögőknek. A devizaalapú hitel forintosításával például az a baj, hogy ha a kölcsön felvételekor erősebb volt a magyar fizetőeszköz, mint most, akkor megnő a hitel tőkerészének forintértéke - lévén, átváltáskor nem a hitelfelvételkor érvényes árfolyamot, hanem a módosításkor érvényes - magasabb - napi rátát számolják. Emiatt éppúgy emelkedik a havi törlesztőrészlet, mintha devizában menne tovább a hitel, hiszen az elmúlt két évben, amikor a devizahitelezés igazán felfutott, a forint rendre erősebb volt a svájci frankkal és az euróval szemben, mint most. Ráadásul a forinthitelek kamatterhei jóval nagyobbak, mint a devizáéi. Az egyetlen előny, hogy a hitel az átváltás után kiszámítható marad, s a részletek nem emelkednek akkor sem, ha a későbbiekben megint megugrana az árfolyam.
A jelenlegi helyzetben nem tűnik jó megoldásnak az előtörlesztés sem. A megállapodás szerint ezt a bankok ugyan rugalmasan kezelik év végéig, ám ez nem feltétlen jelenti azt, hogy eltekintenének az ilyenkor szokásos díjaiktól. Az OTP például alapesetben a frankalapú lakáshitelei előtörlesztésekor az összeg 1,7 százalékát, de minimum 220 frankot, míg a CIB a futamidő első öt évében egy százalékot, de legkevesebb ötvenezer forintot, öt év után pedig fixen ötvenezer forintot kér. Mégsem ez a legnyomósabb ellenérv: aki megteheti, hogy hitelét egy összegben visszafizeti, az sokkal jobban jár, ha pénzét inkább valamelyik banknál leköti. A bankok ugyanis most messze magasabb betéti kamatokat kínálnak, mint amekkora a devizahitelek kamatszintje - lekötés esetén nem ritka az 5-5,5 százalékos kamat sem -, vagyis a pénz többet fial így, mint amennyibe a kölcsön kerül.
Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került adósoknak komoly segítséget jelenthet, ha egy ideig alacsonyabb törlesztőrészletet fizethetnek, mivel azonban ez a most aláírt megállapodás keretében is a hitelintézetek egyedi döntésén múlik, így tulajdonképpen semmiben nem különbözik a bankok jelenlegi gyakorlatától. A pénzintézetek ugyanis eddig is igyekeztek elkerülni, hogy az adósok fizetésképtelenné váljanak, tehát különleges esetekben eddig is lehetőség volt a hitelszerződések módosítására - persze nem ingyen. Ahogyan Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója fogalmazott: a bankoknak nem céljuk, hogy lakástulajdonossá váljanak, inkább a pénzüket szeretik beszedni, még akkor is, ha hosszabb idő alatt, kisebb részletekben. Tehát azok számára, akik a forint gyengülése miatti törlesztőrészlet-növekedést már egyáltalán nem vagy csak nehezen tudják kigazdálkodni, a futamidő meghosszabbítása jó megoldásnak tűnhet, hiszen a havi befizetésük így csökken. Jól jön az is, hogy a bankok a megállapodás értelmében ezért külön díjat most nem számítanak fel, bár egyébként megkérnék az árát: az OTP lakáshitel esetén ezért hatvan frankot vagy negyven eurót, míg a CIB 30 ezer forintot kér. Ezeket a pluszpénzeket ugyan most nem kell kifizetni, ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy a futamidő meghosszabbodása miatt végül többet kell visszafizetni, mint eredetileg, elvégre hosszabb ideig ketyeg a kamat is. Összességében tehát ez az opció is csak annak éri meg, aki igazán nagy bajba került a forint gyengülése miatt.
A törlesztés felfüggesztése rövid távon mindenképpen jól jöhet, arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a kamatot a moratórium alatt is számolja a bank, vagyis később ennyivel többet kell majd visszafizetni. (Izlandon például arra is lehetőséget adnak a bankok a bajba jutott ügyfeleknek, hogy egy ideig csak kamatot fizessenek, a tőketörlesztést pedig jegelhessék.)
Megoldások hitelproblémákra
Rugalmas előtörlesztés:
Előny: olcsóbb az előtörlesztés.
Hátrány: a betétek kamata nagyobb, mint a hitelé.
Futamidő-hosszabbítás (év végéig):
Előny: alacsonyabb részletek.
Hátrány: összességében magasabb kamatterhek.
Átváltás forintra (év végéig):
Előny: külön díj nélkül fix részletek.
Hátrány: növekszik a tőkeösszeg,
(árfolyamtól függően) magasabb kamatráta.
Átmeneti könnyítés (kivételes esetben):
Előny: átmenetileg felfüggeszthető törlesztés.
Hátrány: a kamat folyamatosan
ketyeg, amivel nő a tartozás összege.
