Töretlen a rosszkedv a kukoricatáblákon
A gabonának ma nincs vevője Közép-Európában, hónapok óta áll a piac, s egyelőre nincs jele annak, hogy a helyzet akár év végéig is megváltozna. A jobb minőségű búza ára is tonnánként 30-36 ezer, a takarmány búzáé 20-25 ezer, az árpáé 21-26 ezer forint, a kukoricáé pedig csupán 18-24 ezer forint között mozog. Tekintettel arra, hogy a kukorica betakarítása mintegy kétharmadánál tart, és az árak rendkívül alacsonyak, többen fontolgatják, hogy kukoricájukat "lábon" teleltetik át. A Magyar Agrárkamara friss felmérése szerint könnyen elképzelhető, hogy a még lábon álló, több mint hárommillió tonna kukorica jó negyedét-ötödét nem fogják betakarítani. Ez azt jelenti, hogy akár félmillió tonna kinn marad a földeken.
A gazdálkodók már most megkezdték kiadásaik visszafogását: kényszertakarékosság miatt csökkentették a növényvédelmi kezeléseket, kisebb mennyiségű műtrágyát használtak, s a következő termést megalapozó jó minőségű vetőmagból is jóval kevesebb került az őszi vetések során a talajba. Továbbá spórolnak a talajmunkákkal is, ami messze nem az optimális feltételeket biztosítja a termeléshez.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint az elmúlt esztendő, amikor néhány hónap alatt felére, harmadára csökkent a búza, kukorica ára, bebizonyította a termelőknek, hogy korábbi üzleti terveiken változtatni kell. Összességében arra kell készülni, hogy a termés harmadát akár egy évet meghaladó időn túl is készletezni kell. Ehhez viszont szükség lenne a termelők, kereskedők és az állam közös kockázatvállalására. Vancsura szerint semmi nem tiltja, hogy az állam üzleti alapon beszálljon a gabonabizniszbe. Az elnök úgy véli, hogy minden magyar gabona elfogadható áron eladható, a most még nehezen megválaszolható kérdés az, hogy mikor. Kijelentette: sokat segítene, ha az idei uniós kukoricaintervenciós keretet 700 ezer tonnáról jócskán megemelnék. Minden híresztelés ellenére most is indulnak exportszállítmányok, főleg Olaszországba és Ausztriába. Információi szerint havi 300 ezer tonna körüli termést szállítanak.
A közelmúltban több hír is szólt arról, hogy az állam is vásárol néhány százezer tonna gabonát a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság (TIG) és a Concordia Közraktár Zrt. közreműködésével. Potsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára szerint a pangó piacon a kereskedők és a termelők is arra várnak, hogy az állam megerősítse, mikor és milyen feltételekkel vesz gabonát, azt ugyanis már tudják, hogy a november elsején indult idei intervenciós szezonban tonnánként 26 ezer forintot fizet az unió, legkorábban január végén.
Egyelőre nincs meg minden feltétel az állami gabonavásárlás megindításához - mondta lapunknak Máhr András, az agrártárca szakállamtitkára. A kormányzat azonban továbbra is vizsgálja, miként élénkíthetnék a piacot - fogalmazott. (A halasztás mögött bizonyára az állhat, hogy várják a brüsszeli választ arra a magyar javaslatra, amellyel a teljes uniós kukoricaintervencióra 700 ezer tonnás kvótát szeretnének felszabadíttatni.) Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy állami garanciával, az MFB refinanszírozásával 15 milliárd forint hitelt vehetnek fel a gabona későbbi értékesítésére vállalkozók. Az államtitkár információi szerint a bankok már mintegy négymilliárd forint hitel felvételét jelentették.
A jelenlegi magyar felesleg, bár inkább exportárualapnak is nevezhetjük, eléri a négymillió tonnát. Az agrárkamara javaslata szerint a kormány azzal is segíthetne a termelőkön, ha Brüsszelben elérné, hogy a közösség adjon tonnánként 30-40 eurós (7,5-9 ezer forint) fuvartámogatást a tengerrel nem rendelkező tagországok kukorica- exportjához.
Az alacsony gabonaárak a zavarosban halászó gabonakereskedőknek sem kedveznek. Ugyanis a tonnánként 20-40 ezer forintos árszinten már nem hozhat jelentős hasznot, ha az áfát elcsalva úgy vásárolnak gabonát, mintha az unión belül exportálnának, és hamísított fuvar-, illetve fogadóokmányokkal bizonyítják, hogy a termény valamilyen fiktív exportügylet során elhagyta az országot. Holott a gabona meg sem mozdult, csupán az ilyenkor elcsalt áfa gazdagította a vállalkozót, és egy magasabb árszinten megjelent az itthoni kereskedésben. Úgy tudjuk, hogy a hatóságok több tízezer tonnás tavalyi, állítólag Romániába irányuló gabonaügyleteket vizsgálnak.
