A feltőkésítésért azok a pénzintézetek jelentkezhetnek, amelyek biztonsági tartaléka több 200 milliárd forintnál. A tőkebevonásért az állam nem szavazó elsőbbségi részvényt, valamint ellenőrzési, irányítási jogokat kér. A másik 300 milliárd forint egy garanciaalapot jelent, s csak azok a bankok hívhatják le, amelyek a tőkebevonási támogatást is megkapták. Az intézkedés célja, hogy a lejáró források helyett az új pénzeket alacsony költséggel tudják lehívni a bankok.

A három lehetséges "megsegített" közül a CIB egyértelműen jelezte, hogy nem kér a pénzből. Az MKB óvatosan úgy fogalmazott, hogy még meg kell ismerni a feltételeket, az OTP közleménye szerint pedig az igazgatóságnak és a közgyűlésnek kell arról döntenie, él-e a lehetőséggel.

- Minden magyarországi bank, így vélhetően az MKB és a CIB is nehezebben jut most devizaforráshoz, a bankmentő csomag azonban mégis elsősorban az OTP számára lehet fontos - mondta lapunknak Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa. Egyrészt a pénzintézetnek nincs anyabankja, amely ki tudná segíteni, másrészt az OTP-nek magasabb a kitettsége a kelet-európai régióban, s ezen érdekeltségek egy részének - különösen ukrán leányának - szintén magának kell előteremtenie a forrást. Egy OTP méretű banknál a 300 milliárd forintos refinanszírozási garanciaalap nem tűnik soknak, az ezzel együtt járó bizalomerősítés azonban sokat számíthat.

- A Magyar Bankszövetség szerint a bankok tőkehelyzetét ismerve nincs olyan pénzintézet, amely rászorulna a 300 milliárdra - mondta lapunknak Müller János. A bankszövetség vezető tanácsadója szerint a csomag másik felét adó garanciaalapra lehet, hogy lenne érdeklődés, de a bankok enélkül is biztosítani tudják forrásigényüket.

Egy jegybanki elnök és két pénzügyminiszter: Simor András és Veres János Kossuth Lajos szobra előtt