- Minden magyarországi bank, így vélhetően az MKB és a CIB is nehezebben jut most devizaforráshoz, a bankmentő csomag azonban mégis elsősorban az OTP számára lehet fontos - mondta lapunknak Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa. Egyrészt a pénzintézetnek nincs anyabankja, amely ki tudná segíteni devizával, másrészt az OTP-nek magasabb a kitettsége a kelet-európai régióban, s ezen érdekeltségek egy részének - különösen ukrán leányának - szintén magának kell előteremtenie a forrást. Egy OTP méretű banknál a 300 milliárd forintos refinanszírozási garanciaalap ugyan nem tűnik soknak (bár, mivel devizáról van szó, minden pénz jól jöhet), az ezzel együtt járó bizalomerősítés azonban sokat számíthat a külső források bevonásakor.

Utóbbi szempont miatt lehet fontos a tőkenövelési alap is: az OTP ugyan nincs rászorulva tőkemegfelelési mutatójának növelésére, ám ha ennek mértékét 14 százalékra emeli, az már olyan szintet jelent, amely mellett lényegesen könnyebben és olcsóbban juthat külső forrásokhoz - tette hozzá a szakember. A nemzetközi gyakorlat szerint 12 százalék feletti tőkemegfelelési mutatóval csak a nagyon óvatos hitelezési politikát folytató bankok rendelkeznek.

- A kétszázmilliárdos szavatolótőke határt megugró három bank közül az OTP lehet a leglogikusabb célpontja a bankmentő csomagnak - véli Herczenik Ákos. A Raiffeisen elemzője szerint a hitelintézet nincs rászorulva tőkemegfelelési mutatójának javítására, mivel az meghaladja a szektor átlagát. Mivel azonban ez a feltétele annak, hogy hozzáférjen a csomag másik felét adó refinanszírozási garancialaphoz, így logikus lépés lehet igénybe venni az állami forrást. Az OTP úgy profitálhat a garanciaalapból, hogy az alacsony költségű forrásokkal növelheti versenyképességét a többi bankkal szemben. Az állami háttér olyan bizalomerősítést jelent, amely jól jön a bankközi piacon. Ugyanakkor több fontos részlet homályos, például, hogy mennyibe kerül a garanciavállalás. Az OTP forintforrásokkal bőven rendelkezik, devizához azonban - akár a többi bank - nehezen jut hozzá. Az állami szerepvállalással viszont csökken a versenyhátrány az OTP és azon európai bankok között, melyek már kaptak segítséget.

- A Magyar Bankszövetség szerint a bankok tőkehelyzetét ismerve nincs olyan pénzintézet, amely rászorulna a 300 milliárdra - mondta lapunknak Müller János. A bankszövetség vezető tanácsadója szerint a csomag másik felét adó garanciaalapra lehet, hogy lenne igény, de a bankok e nélkül is biztosítani tudják forrásigényüket. A hazai pénzintézetek tőkeerősek és stabilak (a szektor tőkemegfelelési mutatója 10,5 százalék, szemben az elvárt 8 százalékkal), fizetőképességük rendben van, hitelportfóliójuk pedig jónak számít - tette hozzá. A szervezet álláspontja szerint a kormányt és a jegybankot alapvetően két szándék vezérelte a csomag kidolgozásakor: a hazai bankok számára egyenlő versenyfeltételeket kívántak teremteni az Európai Unió más tagországaiban működő bankokéval, ahol már sor került hasonló lépésre, másrészt erősíteni kívánták a nemzetközi bizalmat bankrendszerünk iránt.

Felcsuti Péter, a bankszövetség elnöke szerint a hitelezés fenntartását a fokozódó forráshiány mellett a bankok önmagukban nem tudják megoldani, ezért van szükség az állami segítségre. A Raiffeisen vezérigazgatója szerint Magyarországon hitelszűke van a gazdaságban, és ez fogja jellemezni a jövő évet is.

Egy nem kér belőle, kettő talán

Az OTP közleményben reagált a bankmentő csomagra: az alkalmas a bankrendszer iránti bizalom erősítésére, a 600 milliárd forint pedig komoly stabilizáló erőt jelenthet. A bank igazgatósága azonban még nem döntött arról, él-e a segítséggel. A törvények megszületése és a részletes feltételek áttekintése után a végső döntést a közgyűlés hozhatja meg. Szűkszavúbban fogalmaz az MKB. A hitelintézet szerint az intézkedésekről egyelőre kevés információ áll rendelkezésre, így elhamarkodott lenne véleményt formálni a programról. A CIB Bank nem tart igényt állami tőkejuttatásra, így nem kér a bankmentő csomagból - mondta az MTI-nek Surányi György. A CIB elnöke szerint olasz anyabankjuk, az Intesa Sanpaolo Európa egyik legtőkeerősebb bankja, és mint százszázalékos tulajdonos teljes felelőséggel a CIB mögött áll.