Hatszázmilliárdos bankcsomag
A 20 milliárd eurós IMF-megállapodás keretében egy 600 milliárd forintos banktámogatási csomagot készít elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - mondta Simor András. A jegybank elnöke határozottan kijelentette, a pénz nem bankmentésre kell, csupán nem akarják, hogy a hasonló lehetőségeket kapó nyugat-európai pénzintézetekkel szemben versenyhátrányba kerüljenek a hazai bankok. - Átmeneti intézkedésről van szó, ami az idei és a következő évet érinti - hangsúlyozta Simor.
A 600 milliárd forintból 300 milliárd a bankok tőkésítésére szolgál. Csak azok a pénzintézetek vehetik igénybe, amelyek szavatoló tőkéje - azaz biztonsági tartaléka - 200 milliárd forintnál nagyobb. A tőkéért cserébe az állam nem szavazó, osztalékelsőbbségi részvényt és ellenőrzési, irányítási jogokat kapna.
A másik 300 milliárd forint egy garanciaalapot jelent, és csak azok hívhatják le január 31-ig, akik a tőkebevonási támogatást is megkapták. Az intézkedés célja, hogy a lejáró források helyett, az újakat - 3 hónap és 5 éves futamidő közötti hitelt és értékpapírt - olcsón tudják bevonni a bankok. Ha ugyanis garancia van a pénzintézet mögött, akkor olcsóbban tud forráshoz jutni - mondta Simor. A támogatás 2009. december 31-ig megvalósuló ügyletekre vonatkozik. A 300 milliárdot az MNB kezeli, és legalább AA minősítésű, eurozónás államkötvénybe fekteti.
A csomagnak azt is biztosítania kell, hogy a hazai bankok felelősségteljesen tudjanak eljárni külföldi leányvállalataik esetében, amennyiben ott problémák adódnak. Ugyanezt várja el Simor a magyar bankok külföldi tulajdonosaitól is. A jegybankelnök által ismertetett terv november 10-én törvényjavaslat formájában kerül a parlament elé. Hogy az MKB, az OTP és a CIB Bank közül ki kapja meg a segítséget, ha igényli, a pénzügyi felügyelet, az MNB és a Pénzügyminisztérium dönti el.
A bankcsomag az IMF-hitelmegállapodás része. A kormány tegnap nyilvánosságra hozta azt a szándéklevelet, amelyet Dominique Strauss-Kahn vezérigazgatónak írt, és amely a megállapodás feltételeit, követelményeit tartalmazza. Ebben a pénzügyi szektorral kapcsolatos egyéb vállalások is vannak. Így például a tervezett intézkedések között van a pozitív adóslista bevezetése a lakossági hitelekre. Ugyancsak készül a biztosítási és hitelközvetítők tevékenységének és termékeinek fokozott szabályozása. Az új jelzáloghitelek esetében a kötelező maximális hitelfedezeti mutató bevezetéséről, valamint és a pénzintézetek devizakitettségének fokozott nyomonkövetéséről is szó van.
A kormány megállapodott a bankokkal a lakosság devizahitel-felvételekből eredő kockázatainak csökkentésére - ennek részleteit ma ismertetik. A kormány azt kérte a bankoktól, hogy az adós kérésére tegyék lehetővé a hitelek futamidejének meghosszabbítását, rögzített havi törlesztések mellett. Aki szükségesnek érzi, az külön díjazás nélkül térhessen át a devizahitelről forintalapú kölcsönre. Végső esetben, ha az adós nem képes törleszteni a hitelét, akkor átmenetileg csökkentse a bank a havi törlesztőrészletét.
Nem okozott meglepetést a szándéklevél
Az IMF - EU - Világbank hármas által biztosított húszmilliárd eurós hitelkeretről szóló szándéklevelet tegnap hozták nyilvánosságra: hazánk vállalásait, a makrogazdaságot és a költségvetést érintő intézkedések már ismertek. Amikor a tegnap sajtótájékoztatón az újságírók titkos záradékokról, be nem vallott feltételekről, kérdezősködtek, Veres János és Simor András csak a karjukat tárták szét: ennyi a szerződés. A megállapodás alapja a pénzügyi szektort érintő intézkedéseken túl a 2009-es költségvetésben felvázolt új makrogazdasági pálya. A fő célok: az állam finanszírozási igényének csökkentése, a költségvetési egyensúly hosszú távú fenntarthatóságának javítása, a hazai bankok megfelelő tőkeellátottságának és a belföldi pénzügyi piacok likviditásának fenntartása mellett a bizalom megerősítése és a megfelelő külső finanszírozás biztosítása. Veres János már úgy tudja a vállalásokat, mint az egyszeregyet. Ezek sarokpontja a 2009-es GDP-arányos államháztartási hiány 2,6 százalékra való csökkentése.
