Az EKB lépését indokolta a kibontakozó kamatverseny is: noha részt vettek az októberi egyeztetett, fél százalékpontos kamatcsökkentésében, azóta az amerikai Fed további fél százalékponttal 1,00 százalékra csökkentett. Az Európai Bizottság a minap tette közzé előrejelzését, amely szerint idén recessziót él át az euróövezet, jövőre pedig stagnálhat. A Nemzetközi Valutaalap viszont úgy látja, hogy az eurozóna 2009-ben is receszszióban lesz, a GDP fél százalékkal eshet vissza, de átlagban, mert a nagy gazdaságok ennél is súlyosabb hanyatlással néznek szembe. Erre is hivatkozva más elemzők értetlenül álltak az EKB kamatvágása előtt.

Jean-Claude Trichet európai jegybankelnök arra hivatkozott, hogy a lanyhulás miatt az inflációs veszély is múlik, miközben a pénzügyi válság hatásai érezhetően átterelődnek a reálgazdaságba. Ezért nem zárta ki, a további kamatcsökkentést. Az IMF globális kamatcsökkentésben és költségvetési gazdaságélénkítésben látja a megoldást.

Trichet szerint a jelenleg tapasztalható igen nagy fokú bizonytalanság elsősorban a tőkepiaci zavarok elmélyüléséből fakad. Ezek a feszültségek átterjednek a pénzügyi szektorból a reálgazdaságba, a fejlett országokból a felzárkózó országokra.

A Svájci Nemzeti Bank (SNB) 50 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát, ebben a hónapban már a második alkalommal. Az SNB október 8-án már részt vett a központi bankok koordinált kamatcsökkentésében - hogy ezzel vessen gátat a svájci frank erősödésének, egyben lendületet adjon a gazdaságnak.