Belpolitikai és immár nemzetközi hullámokat kavar Cristina Fernández Kirchner elnök két héttel ezelőtti bejelentése a magánnyugdíjalapok tervezett államosításáról. A törvénytervezetet a kongresszus két házának még jóvá kell hagynia. Az elnök asszony az intézkedést a nemzetközi pénzügyi válság továbbgyűrűző hatásának megállításával, a nyugdíjalapba befektetők érdekeinek védelmével indokolta. Arra is hivatkozott, hogy a magánpénztárakba befizetők 77 százaléka nyugdíjba vonulásakor az állam kényszerül kiegészítést adni a nyugdíjminimum szintjének eléréséhez.

Argentínában 1994 óta, a piacliberalizálás részeként engedélyezték a magánnyugdíjpénztárakat. A rendszer tíz nagy alapkezelő kezében van, ezek többségét a BBVA Banco Francés, a brit HSBC, a MetLife biztosítási társaság és a holland ING ellenőrzi. Mintegy 9 millió tagjuk van, közülük azonban csak 40 százalék fizet be havi rendszerességgel. Az alapok 98 milliárd argentin pesót (valamivel több mint 30 milliárd dollárt) kezelnek, az évi befizetések 15 milliárd pesóra (4,5 milliárd dollárra) tehetők. A rendszer kezdetben nem kínált módot az átjárásra a magánpénztárak és az állami rendszer között. Miután a rendszertelen befizetések és a tőzsdei ingadozások miatt a pénztártagok jelentős részének helyzete bizonytalanná vált, a törvényhozás tavaly engedélyezte ötévi tagságot követően az átjárást a két rendszer között.

Az alapkezelők szerint egyébként nem annyira a külföldi kihelyezés (amely a 30 milliárdnak csak tizedét teszi ki), sokkal inkább az argentin értékpapírok, így államkötvények zuhanása ártott a nyugdíjalapoknak. Az ellenzék szerint a magánpénztárak államosításával Fernández kormánya valójában az említett 30 milliárd dollárra kívánja rátenni kezét, azt biztonsági alapként kezelve az ország jelentős adósságszolgálati kötelezettsége miatt. Az államfő egy másik terve a költségvetési források növelésére az agrártermékek, így a szója exportadójának megemelésével ugyanis néhány hónapja elbukott a törvényhozásban. Az alapkezelők most egy kompromisszumos ellentervet javasolnak, nagyobb biztonságot ígérve a befizetőknek.

Az elnök államosítási terve a bizalom erősítése helyett egyelőre ellenkező hatást váltott ki: ártott a tőzsdei jegyzéseknek, a Standard & Poor pedig a napokban rontotta az argentin adósság kockázati mutatóját.