Ennek nyomán - mondta a találkozó után Veres János pénzügyminiszter - a bizottság felhatalmazást kapott, hogy a piacon kötvénykibocsátás révén Magyarország rendelkezésére bocsássa elvileg az összeget, bár Veres megerősítette: a kormánynak nincs szándékában a pénzt felhasználni, csak abban az esetben nyúlna hozzá, ha az állampapírpiacon nem állna helyre a finanszírozás.

A következő két hétben a bizottság szakértői tisztázzák a kölcsön részleteit a Pénzügyminisztérium munkatársaival. A szerződésnek mindenképpen része az új költségvetési menetrend, tehát a jövő évi 2,6 százalékos, GDP-arányos büdzséhiány, az egyszázalékos gazdasági visszaesés, a költségvetési szabályok bevezetése, a kiadások ellenőrzése, a pénzügyi szektor szabályozása és ellenőrzése, ideértve a válságkezelési képesség megítélését, s végül a lisszaboni menetrendben vállalt feladatok elvégzése. Az uniós hitel lejárata egyébként öt év, két évig áll rendelkezésre, ennyi időre meghosszabbítható, kamata pedig 4 és 7 százalék között lesz. A valutaalapnál más, standardizált alapon döntenek, ugyanezt a makrogazdasági pályát követelik meg, de nyilván nem szólnak hozzá az unió liszszaboni stratégiájához.

A tegnapi tanácskozáson jórészt egyébként a pénteki informális csúcstalálkozót készítették elő, amelyen az uniónak közös álláspontra kellene jutnia a pénzügyi szabályozás és felügyelet kérdéseiben a november 15-i amerikai nemzetközi válságkezelő találkozó előtt. A nem euróövezeti országok számára korábban létrehozott 12 milliárd eurós alapot (ebből most Magyarország elvisz 6,5-et) 25 milliárdra kívánják emelni, mert akadnak még érdeklődők, de ehhez a parlament jóváhagyása is szükséges.

A recesszió enyhítésére kidolgozott bizottsági elveket is megvitatták, s Veres azt mondta, a jelenlegi helyzetben Magyarországnak annyi gazdaságélénkítő mozgástere maradt, hogy az uniós forrásokat csoportosítsa át fejlesztésekre.

Veres János telefonál a parlamentben