Továbbfejlesztette a kormány a korábban bejelentett 800 milliárdos, kis- és középvállalkozásokat segítő csomagját, és hozzátett még kétszázmilliárdot. Ebből százmilliárd forintot uniós támogatások átcsoportosításából nyernek, a másik százmilliárd pedig több kisebb intézkedésből adódik össze, amelyek a munkaerőpiaccal, a versenyképesség erősítésével, a hitelterhek további enyhítésével kapcsolatosak. A csomagot teljes egészében pénteken tárgyalja az Országos Érdekegyeztető Tanács, jövő csütörtökön pedig a gazdasági csúcs résztvevői vitatkoznak róla.

A Népszabadság úgy tudja, az intézkedéscsomagnak négy alappillére van. A pénzpiaci talp elemei nagyjából ismertek. Miként Bajnai Gordon hetekkel ezelőtt bejelentette: hatról tízmillió forintra nő a kérhető mikrohitel összege, az ötéves futamidőt pedig tízre emelik. Megnyílik egy 50 milliárdos refinanszírozási keret a kereskedelmi bankoknak, amelyből a kis- és középvállalkozásoknak adhatnak kedvező feltétel mellett hitelt 10-100 millió forint között. A kormány hitelgaranciát nyújt kereskedelmi bankokon - most még csak a K & H-n - keresztül legfeljebb 100 millió forint hitelre, a hitelösszeg akár 80 százalékáig. Bár csak a jövő év elején indul, az Európai Bizottság jóváhagyta a 45 milliárd forintos kockázatitőke-program indítását is. Összességében 260-300 milliárd forint uniós támogatás felhasználásáról van szó a fenti célokra. Mindezek mellett - a tervek szerint - a csomag továbbfejlesztése során mintegy 100 milliárd forint átcsoportosítása valósulna meg az Új Magyarország fejlesztési terv uniós forrásai között. Ahhoz azonban, hogy ez biztosan megtörténjen, nagyjából fél évet kell várni, amíg a hazai és az uniós jóváhagyás is megszületik rá. A Népszabadság úgy tudja, ez az összeg már eltervezett projektek elhalasztásából is adódik. Ezek kiválasztása folyamatban van, annyi tudható: olyan fejlesztések maradhatnak el, amelyek alapvetően nem a gazdaság erősítésére irányulnak. Azoknak a nagy projektgazdáknak, akiknek már van aláírt támogatási szerződésük, nem kell tartaniuk a forrás megvonásától. (Igaz, ők vannak kevesebben.) Ugyancsak a csomagbővítés eredményeként nagyjából egymilliárd forinttal csökkennek a várható kamatterhek, például azáltal, hogy kamatplafont határoznak meg az uniós forrásokhoz kapcsolódó hiteleknél.

Az ezermilliárdos segítség második pillére a piacbővítés. Itt beszállítói programokról, külfölditőke-vonzást segítő kezdeményezésekről van szó, illetve érinti az önkormányzatokat is, amelyeknél befektetőbarát intézkedések várhatók.

Úgy tudjuk, a munkahelyteremtés címszó alatt futó harmadik pillérben szó van egy válságalap létrehozásáról, amely a már meglevő állami infrastruktúrára épülne. Megeshet, hogy a jövőben nemcsak azok kapnak kedvezményeket, akik munkahelyet teremtenek, hanem azok is, akik megtartják alkalmazottaikat.

A versenyképességi pillér hosszú és rövid távú intézkedéseket egyaránt tartalmaz. Ezek közül már korábban ismertté vált, hogy a 2007-2013 közötti gazdaságfejlesztési program technológiafejlesztési pályázataiban enyhül a belépési korlát. A jövőre megjelenő felhívásokban az előző évben elkönyvelt árbevétel-csökkenés lehetséges mértéke öt százalékról 10-25 százalékra változik. A beruházási pályázatoknál visszamenőleg is - tehát beleértve a 2007-2008-as, már beadott, elbírált fejlesztéseket - egy százalékkal visszavesznek az elvárt árbevétel-növekedésből, azaz a jelenlegi 3-6-ról 2-5 százalékra módosul a reálnövekedés mértéke. Ezt egyébként várhatóan tovább csökkentik.

Egyes pályázatoknál várhatóan a fejlesztés értékének 50 százalékáig vagy a fölé emelik az igényelhető uniós támogatás mértékét. Utóbbi esetben a cégeknek közbeszerzési eljárást kellene lefolytatniuk az eszközök, szolgáltatások beszerzésére. Ehhez a közbeszerzési törvény módosítására is szükség van, ami nem probléma, hiszen a jogszabály épp a parlament előtt van. Mivel a versenyképesség egyik legnagyobb ellensége az élő munkaerőhöz kapcsolódó magas teher, várhatóan ennek csökkentésére is születik megoldás, s az érintettek engedélyeztetési, adminisztrációs egyszerűsítésekre számíthatnak.

Nem látszik, milyen háttérszámítások vannak a kis- és középvállalkozásokat érintő támogatási csomag mögött - jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő eseti parlamenti bizottság tegnapi ülésén. A bizottság elnöke szerint a 2007- 2008. évi Jeremie-programban bejelentett mikrohitelforrások felhasználása is elmarad a várakozásoktól, a kormány eddigi támogatási csomagja pedig nem jelent azonnali többletforrást a gazdaságnak, és a kockázatitőke-program is csak jövőre indul. Fontos lenne a gazdaság és a vállalkozások támogatásához az ÚMFT operatív programjai közötti átcsoportosítás is - mondta Szatmáry Kristóf (Fidesz). Hozzátette, úgy tudja, erről már egyeztet a kormány Brüsszelben.

Az ezermilliárd forintos csomag már ismert elemei

Forrás: Népszabadság

Csak ne vesszünk el a részletekben

- Nagyon bízom benne, hogy az ezermilliárdos csomag pénzeihez tényleg hozzáférnek a vállalkozások, és a lényeg nem vész el a részletekben - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetsége főtitkára. Szerinte ugyanis szükséges a kis- és közepes cégek tőkeellátottságának javítása, amihez megfelelő eszköz a hitelhez jutás megkönnyítése, a feltételek enyhítése.

A jelen gazdasági helyzetben a termelő beruházásokat előtérbe kell helyezni, az ipari, mezőgazdasági fejlesztések támogatása nagyon fontossá vált - véli a főtitkár. Mint mondja, jó iránynak tartja, hogy a kormány gondolkodása nemcsak az új állásokat teremtők, hanem az alkalmazottaikat megtartók irányába is elindult. Jó hatása lenne, ha utóbbiak is járulékkedvezményekben részesülhetnének. De általában is segíti a magyar gazdaság versenyképességét, ha csökkennének az élő munkához kötődő terhek - tette hozzá. - Az ezermilliárd forintos csomagot most nagy hévvel készíti a kormány, ám remélem, ezáltal nem törik meg a lendület, és végre a nagy állami rendszerekhez is hozzányúlnak - mondta Dávid Ferenc.

Bajnai Gordon gazdasági miniszter Talmácsi Gáborral. Gázt kell adni, de kevés a benzin