Parlamenti csata az ügyvédpénzről
Amerikai mintára kidolgozott módszerekkel, minden eddiginél keményebben akar küzdeni a korrupció ellen - jelentette be a napokban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Eközben az Országgyűlés hamarosan a közbeszerzési törvény olyan módosításáról szavaz, amely alapján továbbra is a nyilvánosság teljes kizárásával, értékhatár nélkül, a verseny mellőzésével lehetne költeni a közpénzeket az ügyvédi megbízások esetén.
Az Országgyűlés bizottságaiban hónapok óta folyik a vita: megszűnjön vagy megmaradjon az ügyvédek privilégiuma. Attól függően, melyik érdekcsoport lobbiereje nagyobb, születtek sorra a közbeszerzési törvény módosításához kapcsolódó javaslatok. A módosító indítványok beadásának határideje lejárt, a frakciók hamarosan kialakítják álláspontjukat a javaslatokról. A gazdasági bizottság szerdán még tárgyal egy beadványról, a jogszabály módosító javaslatairól pedig jövő hétfőn szavaz az Országgyűlés.
A végeredmény kérdéses, hiszen még magában az MSZP- frakcióban is ütköznek a vélemények. A Népszabadság úgy tudja, folynak az egyeztetések, és a napokban kialakított álláspont kerül majd hétfőn a frakció elé jóváhagyásra. Végh Tibor (MSZP), aki április óta felel a jogszabályért, tegnap az igazságügyi minisztériumban egyeztetett a törvényről. A képviselő azt mondta: a frakció várhatóan azon a véleményen lesz, szűnjön meg az ügyvédek teljes mentessége. Legalábbis a nem klasszikusan vett ügyvédi tevékenységek esetében. Ha egy ügyvéd jogtanácsos egy közbeszerzési eljárásban, akkor őt is versenyeztetni kell.
Az IRM szerint a kivétel jogi képviseletre, védelem ellátására büntetőügyekben, okiratszerkesztésre, jogi tanácsadásra vonatkozik, és a szabad ügyvédválasztás alapelvén nyugszik. Ennek értelmében pedig a közbeszerzési tanácsadás nem tartozik a felmentés alá. Az már másik kérdés, ki mit ért okirat- szerkesztésen, jogi tanácsadáson. A közbeszerzési gyakorlatban ugyanis az ajánlatkérők és az ügyvédek is szabadon értelmezik ezeket, és gyakran kötnek szerződést arra is, amire pályázatot kellene kiírni.
A gazdasági bizottság legutóbbi ülésén is összecsaptak az érvek. A vitát az alkotmányügyi bizottság elnöke, Csiha Judit (MSZP) nevével fémjelzett módosító indítvány váltotta ki, amely szerint nem indokolható, hogy az ügyvédek által egy megrendelőtől egy éven belül kapott, 50 millió forint alatti megbízásokat összeadják, és az e fölötti megrendeléseket ők is versenyben nyerjék el - ahogy azt a közbeszerzési törvényhez benyújtott módosító indítvány javasolta. Horváth Csaba (MSZP) szerint egy ügyvédi megbízás, jogi tanácsadói szerződés nemcsak áralku alapján jön létre, hanem fontos szerepet játszik benne a bizalom. Ilyenre pedig nem lehet a közbeszerzés általános szabályait alkalmazni. Ez az indoklás öszszecseng azzal, amelyet a témával foglalkozó korábbi cikkünkben Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke mondott. Szerinte a mentesség az ügyfelek érdekeit szolgálja, számukra kell biztosítani a szabad ügyvédválasztást. Bármennyire is szeretnék sokan az ügyvédi tevékenységet minden tekintetben szolgáltatásnak besorolni, a hivatás speciális, a bizalomra épül. Ez a "szolgáltatás" nehezen mérhető számokkal, mutatókkal. Szerinte ebben a speciális esetben a közpénzekkel gazdálkodók felelőssége, hogy olyan ügyvédet válasz-szanak, aki kompetens, megbízható.
Ez az álláspont ügyvédi szempontból érthető lehet, de adófizetői szemmel aligha kívánatos, hogy egy köztisztviselő vagy állami cégvezető mindenféle ajánlat-összevetés nélkül dönthessen akár több százmilliós ügyvédi megbízásról.
Göndör István (MSZP), a közbeszerzési albizottság elnöke lapunknak korábban azt mondta, a közpénzek felhasználásában mindenkor, minden körülmények között biztosítani kell a versenyt, ami nem mellesleg uniós követelmény is. Az ügyvédek mentesítése a közbeszerzés hatálya alól ezzel ellentétes, amihez az Országgyűlésnek nem kellene asszisztálnia.
Márton Attila (Fidesz) a gazdasági bizottság ülésén azt mondta, ha az ügyvédek mentességet kapnának, ennyi erővel arra is lehetőséget lehetne adni: ha egy önkormányzatnál van egy pályázatíró cég, amely egyébként nagyon jól dolgozik, maximálisan megbíznak benne, az összes pályázatot megcsinálhassa. Szerinte a törvény vagy mindenkire igaz, vagy senkire.
A versenyhivatal szerint az ügyvédek is szolgáltatók, és rájuk is vonatkoznak a versenyszabályok. A közbeszerzési törvény nem azt mondja ki, hogy a legolcsóbb ajánlatot kell választani, hanem az összességében legkedvezőbbet. Az nem verseny, ha vállalkozásoknak nyolcmillió forint felett minden megbízásért versenyezniük kell, az ügyvédeknek azonban soha.
A módosítások módosítását is módosították
Ritka nagy buzgalmat váltott ki a közbeszerzési törvény módosítása a honatyákban: az eredeti jogszabályhoz több mint száz, majd a módosításokhoz több mint 200 változtatási javaslat érkezett. Ezek közül 5-6, egymást kioltó módosítás érinti az ügyvédek helyzetét. A lobbi- csoportok átmeneti sikereket könyvelhetnek el. Egyszer azok állnak nyerésre, akik teljes mentességet biztosítanának a törvény hatálya alól az ügyvédeknek. Aztán inkább azoknak kedvez a széljárás, akik szerint nem szabad kivételt tenni. Született már olyan javaslat is, amely szerint egy éven belül egy ügyfelet érintve 50 millió forint értékhatárig sem az ügyvédeknek, sem a hivatalos közbeszerzési tanácsadóknak nem kellene pályázniuk a megbízások elnyeréséért. Aztán erre is sikerült rákontrázni azzal, hogy az ügyvédeknek ebben az esetben ne tegyék kötelezővé az összeszámítást, azaz egy több száz- millió forintos munkát szétszedhetnének 50 millió forintos részegységekre, amelyekre viszont nem kellene ajánlatot adniuk.
