Bérből csökken a hiány
A fűnyíróelv szerint ment végig a Pénzügyminisztérium a költségvetés nagy részén, amikor azt a nemzetközi gazdasági válság okozta körülményekhez szabta. A szűkülő gazdasági teljesítmény mellett csökkennek a költségvetés bevételei, ám az államháztartás hiánya is kisebb lenne, mint eddig tervezték. Mindezt a kiadások jelentős viszszafogásával oldják meg: a legújabb költségvetés terv szerint az állam jövőre 691 milliárd forinttal költhetne kevesebbet, mint eddig tervezték. Veres János pénzügyminiszter a legújabb büdzsétervről tegnap tájékoztatta az Országgyűlés költségvetési bizottságát. Az ülésen a számokat véleményező Állami Számvevőszék elnöke, Kovács Árpád is kifejtette véleményét.
A kiadások csökkentését jórészt a közalkalmazottak és köztisztviselők pénztárcája bánja majd. A spórolás nagy részét a 13. havi bér megvonása és a közszféra béreinek befagyasztása adja. A személyi juttatások kereteit ezért minden költségvetési intézménynél csökkentette a PM. Az önkormányzatoknál pedig a különféle igazgatási, szociális, oktatási normatívák apasztásában jelenik meg mindez. Legalábbis a szaktárca szerint a normatívák csökkentésében csak a bérpolitikai intézkedés van benne.
Az önkormányzatok így 192 milliárd forinttal költhetnek majd kevesebbet (ennyiben csökken a támogatásuk is), a Nyugdíjbiztosítási Alap 85, az Egészségbiztosítási Alap pedig 35 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat majd, mint ahogy a korábbi tervben szerepel. A nyugdíjkassza több mint 61 milliárd forintot spórolhat a 13. havi nyugdíj részleges kifizetésén (csak 80 ezer forintig adják oda ezt az összeget). Az öregségi nyugdíjra 14 milliárd forinttal költene kevesebbet az állam, mivel kisebb lesz a nyugdíjemelés, mint azt eddig tervezték. Várhatóan 3,1 százalékkal emelkednek jövőre a nyugdíjak. Az egészségügyi kasszában 22 milliárd jönne le az összevont szakellátás keretéből és 3,8 milliárd a háziorvosi keretből. Ezzel együtt 5,9 milliárdos hiánnyal zárhatja 2009-et az Egészségbiztosítási Alap.
A központi költségvetés kiadásai összesen 367,5 milliárd forinttal csökkennének a legutóbbi tervhez képest. A jelentős csökkentésre a kisebb bevételek, a kisebb hiány, valamint a nagyobb kamatkiadás miatt van szükség - az államadósság kamataira már 1198,2 milliárd forintot költünk jövőre (35 milliárddal emelkedett ez az összeg az új tervben). Az államháztartás hiánya így az uniós kimutatás szerint a GDP 2,6 százaléka lesz 2009-ben. A hazai kimutatás alapján számolva a deficit 783,3 forint. Ez sokkal jobb eredmény lenne, mint ami a konvergencia-programban szerepel. A kormány szerint a szigorú fiskális tervezés a pénzügyi stabilitás és a munkahelyek megőrzése miatt szükséges.
A parlamenti pártok megállapodtak a költségvetési plafontörvény lényeges pontjaiban a vasárnap tartott egyeztetésen. (A szabad demokraták szeptember végén álltak elő a plafontörvénnyel.) Az egyeztetést kezdeményező Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a 2009-es költségvetési törvényjavaslatban szereplő kiadási főösszeg teljesíti a pártja által kezdeményezett plafontörvény kritériumait. Ha a plafontörvényt a parlament elfogadja, akkor 2010-ben és 2011-ben az állami kiadások, az előző évihez képest, az inflációval és a nemzeti össztermék (GDP) növekedésének a felével emelkedhetnek. A Fidesz ahhoz kötötte a 2009-re vonatkozó kiadási főösszeggel kapcsolatos támogatását, hogy megismerje az IMF-megállapodás részleteit.
Kóka szerint megállapodtak a büdzséről szóló törvényjavaslatot véleményező, a Fidesz által javasolt költségvetési tanács létrehozásáról, de az MSZP kezdeményezte költségvetési hivatalról nem született megállapodás. Varga Mihály közölte, a Fidesz továbbra sem támogatja a szocialisták költségvetési hivatal létrehozására vonatkozó javaslatát.
A liberális párt is egyetértett a Fidesz azon javaslatával, miszerint a kormány tagjai személyes anyagi felelősséget viseljenek azért, hogy ha az állam kiadásai, a költségvetési hiány magasabb lesz a tervezettnél.
Varga Mihály kifejtette: ha egy adott esztendő költségvetése tételesen eltér az Országgyűlés által elfogadottól, akkor a minisztereknek anyagi felelőssége lenne. Ha egy esztendő államháztartási hiánya 1,5 százalékkal tér el a törvénybe foglaltaktól, akkor az illetékes miniszter hathavi fizetését veszítené el. A javaslat másik fontos eleme a költségvetés manipulálására vonatkozik, amelynek büntetőjogi következménye lenne. Az MSZP és az MDF egyeztetésen jelen lévő képviselőjének nem volt felhatalmazása, hogy ebben a kérdésben nyilatkozzon.
Szabó Lajos, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője az MTI érdeklődésére azt mondta, tudomásul veszik a költségvetési tanács létrehozását, de szükségesnek tartják, hogy a törvény működéséhez szükséges feltételeket is biztosítsák.
A nagymértékű kiadáscsökkentésre azért is szükség van, mivel a csökkenő gazdasági teljesítmény és a stagnáló vagy alig növekvő bérek mellett az állam adóbevételei elmaradnak majd a korábban várt szinttől. Az áfa esetében 66, a jövedéki adónál 20, a társasági adónál és a cégek különadójánál összesen 22, a személyi jövedelemadónál pedig 58 milliárddal vár kevesebbet a kormány.
A költségvetési tartalékot most is kevesli az ÁSZ: a legújabb tervben 204 milliárd forint a büdzsé rendes (általános, cél- és stabilitási tartalék) tartaléka, emellett 80 milliárd forintot zárolnának, amit csak akkor lehetne elkölteni, ha a tervezettnél jobban alakulnak a makrogazdasági mutatók.
Az újabb költségvetési tervet egy igen kedvezőtlen makrogazdasági várakozás alapozza meg. E szerint a gazdaság nem nő, hanem egy százalékponttal zsugorodik jövőre, az árak a gyengébb forint miatt viszont jobban nőnek (az infláció 4,5 százalékos lesz), a bérek átlagosan csupán 1,6 százalékkal emelkednek (a közszférában egyáltalán nem), így a reálbér 2,7 százalékkal csökken. A lakosság kevesebbet vásárol, illetve fogyaszt jövőre, mint az idén, és a vállalatok is kevesebb pénzt fektetnek majd be az új prognózis szerint. Az exportbővülés szintén kisebb lesz, mint korábban várták, 3,9 százalékos.
Minthogy az új terv tegnap este, a költségvetési bizottság ülésének idején még nem volt hivatalosan is módosító indítvány (nem kapott iratszámot), a bizottság nem szavazhatott róla. Ezzel együtt elutasította a tervet Varga Mihály (Fidesz). Az SZDSZ részéről Kóka János elmondta, hogy a stabilitást valóban jól szolgálja az javaslat, de nem láthatóak benne azok a szerkezeti változások, amelyek azt garantálnák, hogy a kiadási szint 2010-11-ben is meg tud maradni ezen az alacsonyabb szinten. A képviselők emellett hiányolták azokat a szakmai jellegű törvénymódosítási javaslatokat, amelyek például ahhoz szükségesek, hogy meg lehessen vonni a 13. havi bért. Veres János a költségvetést megalapozó törvénycsomagot napokon belülre ígérte.
